IDŐ

Sokszor és sokat gondolok az időre manapság, valahogy az idő az ami - ahogyan abban a sláger dalocskában van, de lövésem sincsen ki énekli, pláne, hogy mi a dal címe, mert mióta anya vagyok a zene és a mai kor zenéi valahogyan elmentek mellettem és csak a távolból, némi rádiófoszlányokból felfogott háttérzenékből értesülök az aktualitásokról - reggel szétszed és ez az ami este összerak! 

Döbbenet, hogy mennyire elszaladtak az évek az utolsó bejegyzésem óta és oly sok emlékünk gyűlt össze, annyi minden történt velük és így év végeztével, évek elején pláne az idő az ami elszámolásra, újragondolásra, tervezésre és latolgatásra késztet, újból, minden évben. De most valahogyan erősebben, mint máskor. Vettem tavaly egy Családtervező naptárszerűséget, amiben gondoltam majd rendszert találok az életemben, nem leszek Pató Pál, ami annyira de annyira jellemző volt rám, de az évek alatt valahogyan ez is tovább nőtt bennem, mint egy mérgező daganat, de kudarcot vallottam. Ismeritek az okát, ti is biztosan jól: KIFOGÁSOK! Ügye?:( 

Mert oké, hogy van benne bevásároló lista ami frankón kitéphető, de amikor eszembe jut mit kellene venni épp tök máshol vagyok, nem írom fel, az eszem pedig  - mert sajnos van ilyen, aki nem hiszi olvasson utána - minden terhességgel egyre csak rövidül és az emlékeztem olyan szánalmas, hogy már nekem borzasztóan rossz átélnem mennyi mindent felejtek el és válok egyre szétszórtabbá és idegesítővé saját magam számára! Megint a kifogások, nem a terhesség és a vele járó emlékezetvesztés és szétszórtság hanem a naptár és a bevásárló lista kapcsán pl. De minek is az a naptár ha itthon ülök lényegében és nagyon nincs is mit beírni azokba a cellákba, az oldal aljára tett megjegyzéseknek sincsen semmi haszna, a buli szervező kitéphető fecnikről, mert ne is beszéljünk! Buli? Nálunk? Hiszen kit is hívhatna az ember, az élet úgy hozta egy halak lélekkel "megáldott" anyának, hogy az ismerősei  - szándékosan nem igaz és tartós barátok, mert azok bizony nem voltak és nem is igen hiszem, hogy már valaha lesznek - elkoptak, elmaradtak, elköltöztek vagy épp teljesen más életszakaszban voltunk és máskor éltük meg azt, amit együtt lett volna jó megélni. Örök és címeres jóbarátok nélkül pedig maradsz magadnak és keresel kiutat a diliház elől! :) Nah jó, nem kell aggódni, nem depressziós vagyok, csak egy nagyon hosszú monológ kapcsán vezetnélek be az elmúlt évek történéseibe és kapcsolnálak be benneteket a jelenembe. Hogy az időt közös nevezőre hozzam veletek! 

Szóval napár, meg az idő...Lili! Lili, Lili, Lili! Alig másfél hónap és 5 éves nagylány lesz! Nem kis 2 éves hörcsögarcú, kócos és minden nap magát millió nyaklánccal és babákkal felszerelkezett bölcsis már, hanem érett és kortársaiból kitűnő, bizonyos téren koraérett 5 éves! Most már középsős, de most sem érzem azt, hogy stabilan állnánk az óvódai létben! Mert menjünk csak vissza az időben....

Ő is halak, mint én, ahogyan a szakköreire adom be ahogyan az órák előtt viselkedik pontosan látom magam benne, azt a félős halak kislányt aki nagyon zárkózott volt mindig is, aki ha csoportosulás van a kép szélén vagy nagyon megbújva szerepel, aki 1000 méterrel a felhők fölött járt ha valaki szóba állt vele, barátkozott vele és ugyanennyire a föld alatt ha elfelejtették, csúfolták, nem foglalkoztak vele. Neki sincsen címeres jóbarátja - tudom, ovis, de látni fogod hogyan értem -, balett előtt csak figyeli a többieket, szinte kiesik a saját testéből úgy menne ő is oda, de aztán jön egy aranyos kislány aki nyilván nem halak és nem is a bántásból, hanem mert ovis és kész, de kinyögi neki: nem vagy a barátom, az xy a barátom, nem adok neked a kekszemből vagy nem vagy a barátom, ne ülj ide és az én lányom pontosan úgy reagál ahogyan én is akkor és mindig ha hasonló ér az életben: rezzenéstelen arccal fogadom el a mondanivalóját de belül sikítok....ő, hazafelé balettról sírja el magát vagy idehaza vagyunk, nincs ki átjöjjön hozzá játszani és nincs kihez átmenjen. Noh nem azért mert nem nyitott és nem lenne kezdeményező, nagyszájú, valahogyan a halakat nem veszik észre, ha észreveszik csak addig "használják" őket még azt a másik fél igényli majd elkopik a barátságnak nevezett valami. Korábbi bejegyzésben is írtam már hasonlóról, most viszont látom, hogy ha a többiekkel a barátaikkal futkározik, ő utánuk szalad, tisztes távolból, csatlakozna de nem engedik, ha engedik akkor meg hirtelen mindenki a barátja lesz és hatalmas mosollyal az arcán rajzolja le őket, készít nekik meghívót a majdani szülinapi zsúrjára vagy ragasztgat maga rajzolta, ragasztotta mesekönyvet amiben az adott kislány a főszereplő! Rohadt idő! 

Mert ha később született volna egy nagyon vagány KOS jegyű csajszi lenne, nyilván neki is megvannak a maga előnyei-hátrányai, de a lélek terén bizony másként működnek ők. Félre ne értse senki, úgy ahogy van, tojok az asztrológiára,de az egyes jegyekre adott jellemzők bizony rendre igaznak bizonyulnak, akár nálam, akár az én környezetemben élőknél. De nem KOS, hanem egy csupaszív lány aki hatalmasakat nevet és kacag, igaz hogy pimasz a maga ovis módján és sokszor kell vitatkozni vele az ÉN - EGO fejlődése kapcsán - hisztiből úgy érzem kinőttünk -! 

Rohadt idő! Mert ha én születek máskor akkor nem lennék én is olyan, mint ő. Nem lennék magányos és lennének barátaim vagy egy olyan valaki akinek teljes egészében meg tudnék nyílni, akire régóta vágyom és a lányom kapcsán jobb anya is lehetnék. Noh nem kell megint felciccenni és mondani, hogy "jaj te jó anya vagy! stb". Nem a mély depresszió hanem a tudatos énem mondatja és tudja, hogy alap szinten jó anya vagyok de valami gátol abban, hogy olyan anyukája legyek amilyen egy halak lélek kapcsán kell! A gát, hogy magam is halak vagyok! Félek és tartok az őj dolgoktól aztán gondolok egyet és belevágok és rendre elbukok. Lelkes vagyok és mégsem teszek bele mindent, napolok és napolok, szó szerint a szőnyeg alá söpröm és napolom a gondokat, amikor meg a fejemre húzzák a vizes lepedőt akkor ostorral verném magam, hogy nah látod, a belső hang mondta, hogy ne tedd, mert megjárod és aztán jön az az érzés, hogy bárcsak visszapörgethetném az idő kerekét! Úgy szeretnék olyan anya lenni, mint amilyen Apa a Marci! Nem tudok vele szerepjátékokba merülni, állandóan noszogatom,hogy tegye ezt, csináljuk azt, kerülöm azokat a játékokat amik lefárasztanak, pedig őt ebben a korban pont felvillanyozza és érdekli! Pl: én nem tudok úgy mesélni mesét ahogya apa, egyrészt mert gyorsabban olvasok és a leírtakra hagyatkozom, majd jóccakát...apa lassan olvas, megáll és elcsacsognak még millió dologról ami a leírtak kapcsán vagy attól totálisan eltérő mód de eszükbe jut, megvan az esti rutinjuk (nyilván mert hagytam mindig is h ő fürdessen, fektessen, ez így van rendjén,apa is legyen soros és apa is legyen a gyerkőccel, ha más nem akkor a nap végén) de a már sokszor leírt apa-lánya kapcsolat ezerrel dübörög. Marci vagány, lányok kedvence, társaság központja, csúnyákat csúfoló és rajtuk kacagó, mindenhol csupaseb srác volt, én pont az ellenkezője és az, akivel a Marci egy mondatával végzett volna lélekben gyerekkorukban!

Amióta pedig Barnabás megszületett az érzés nem múlik. Nem kertelek, az első 2 hónap kettőjükkel - már amikor egy hónap után hazajöhetett Barnabás a koraszülött osztályról, de róla a köv.blogbejegyzésben mesélek - nem volt egyszerű. Annyira elhatároztam, hogy úgy teszek mindent ahogyan a gyerekorvos mondta, hogy a nagyot dicsérni kell ha besegít a kicsi mellet, hogy türelmesebbnek kell lenni és kedvednek és stb- ment is, úgy 2 napig, de aztán látom, hogy rá sem hederít, hagyja sírni, nem érdekli és csakazértseeeem úgy csinálja a dolgot, hogy neked is könnyebb legyen nehéz nyugodtnak maradni! Sokszor szidtam le, mert hangoskodott, pedig tudom én, hogy figyelmet követelt volna és tettem másként mint ahogyan kellett volna - bár visszamehetnék az időben - de egyszerűen sok volt! Visszarázódni a babás életbe egy 3 évessel, annyi gonddal még a nyakamban, hogy volt olyan nap, hogy nem tudtam megmondani mikor öleltem meg őt utoljára vagy adtam neki puszit....nem vagyok az a nagy ölelgetős típus - valahogyan a Marci hűvösségével azonosultam idővel (senki ne gondoljon itt sem rosszra, ő nem az a barátnőjét, feleségét puszilgatós, simogatós, a kanapén átölelős srác, nem halmoz el a figyelmességével stb, de mégis a világ egyik legjobb apukája!) és nem tudom úgy csinálni ahogyan ő! Odamegy és simogatja a hátukat (az enyémet nem, de a gyerekeit szereti), azonosul a játékukban, türelmes a végletekig és csak néha borul ki, hülyéskednek. Én még hülyéskedni sem tudok vele.:( Annyira szeretnék a barátnője lenni, aki hiányában kell felnőnie - adja a sors hogy ne legyen igazam és ne legyen sablon halak lányzó, mint akit fent bemutattam -, hogy együtt susmorogjunk, de én ANYA vagyok a szemében, akinek meg akar felelni és akivel szemben álladóan lázad és lázong. Azon felül, hogy igyekszik betartani és elfogadni a szigorúbb neveltetési morálomból adódó szabályokat nem tud úgy játszani velem és már azt hiszem néha, hogy nem is fogunk soha, ahogyan az egy kötetlen barátnős játék esetében van. Nagyon kevés időm volt rá az első 2 hónapban, zéró napirend Barnabásnál, ő oviban napközben aztán meg úszáson, lovagolni és a heti 2 balett kapcsán találkoztunk igazán úgy, mint két barátnő egy pici anyai tartással a háttérben!

Úgy örülök, hogy nem 3 hanem fél évvel később kezdtük el a balettot, együtt. Az első órától tartott, félt, sírt! Aztán nagy nehezen először a fal mellett csücsülve figyelve őket, aztán mert látta, hogy valóban balettról van szó - korábban voltunk egy Törpi balett órán, ahol mondókáztak a mozdulatok alapjaira, így hatalmas csalódás volt neki, mert a balettot ő már érettebb fejjel fogta fel és nem azt kapta ott - megjött a bátorsága és azóta élvezi és szeret járni, mert ő maga van és a többiekkel együtt egyformán lélegzik ott...de csak az órán, előtte és utána visszaváltozik az én halacska Lilimmé. Óra előtt csücsül a körben - úgy kell várni a tanárnőt - figyeli a többieket és várja, hogy valaki beszélgessen vele, várja, hogy valakivel játszhasson, bohóckodhasson óra előtt, de senki nem teszi ezt és ő csak ül magában, óra után pedig a fejéhez várja az említett kislány - nyilván nem tudja mit beszél és nem is hibáztatom érte - hogy nem vagy a barátnőm...ő pedig elszomorodik, pityereg a buszmegállóig és ne érti, miért....miért nem kaphat abból a cukorkából?...jah mert nem a barátja? Érzi ő, hogy ő kedves volt vele és nem érti akkor miért nem szeretik...3 és fél évesen, most már egy évvel idősebb de egy ilyen kijelentést annyiban tud kezelni már, hogy válaszként zsarol.... - nah nem mintha ez jobb lenne - , mert azt mondja: Réka, ha a barátom vagy akkor adok a kekszből amit anyu hozott, barátok vagyunk? Persze a másik csak bólogat de már bólogatás közben nem is figyel rá, mert már a tekintete valahol máshol van....a kekszet persze elveszi, ezzel megnyugtatva az én lányomat...a következő beszólásig..:( 

Miért ilyen piszok nehéz? Azt hiszem akkor szenved egy Anya a legjobban ha a gyerekét önnön hibáján túl, de bántják....és úgy tudom, hogy annyi de annyi ilyen fog még várni rá, pedig ő szeretne valakit állandóan és stabilan szeretni és vele huncutkodni! Nekem sincsenek olyan ismerőseim, mert egyrészt elkoptak, a többiekkel akikkel találkozunk pedig nincs meg a kémia, így nem is keressük egymást és említett elkopás következik be, ami nála is megfigyelhető. Ő az, aki akárcsak én, egyedül játszik az oviban, a nagyokat keresi de ők lerázzák, de ő akkor is arról álmodozik a rajzaiban, hogy velük van és milyen címeres jóbarátok. Félre értés ne essék, nem beszélem bele a Lilibe, sőt én vagyok aki keresi a kihívásokat neki, mert tudom magamról, hogy el kell hitetni vele, hogy azt az akadályt meg tudja ugorni de ha nem is hát megpróbálta és abból tanuljon, erősödjön a kis lelke! Volt nyáron egy eléggé magányos napunk, amikor addig mentem, hogy az igen "okos" kerületi anyukák faceboook oldalán leírtam, hogy mennyire csupaszív ő és hogy milyen is egy halak igazán, keresünk korban vele azonos játszótársakat,írtak is, nyilván, mert jaj szegény gyerek, nah meg az anyját sajnáljuk, de hiba volt! Most már látom, mert nem lett azokból sem semmi és a lelkemnek mégrosszabb lett! :( 

Az idő azonban van, hogy kegyes! Főleg mikor elhatároztam, hogy min.minden évben egyszer de ha lehet akkor egy-két hónapon belül de iktassunk be egy hármasban napot Apával és vele, vagy pedig egy csajos napot amikor csak csajok vagyunk (nagyik) vagy ami a legjobb, csak mi ketten! Nagyon sokat segít neki is a hozzám fűződő hidegebb viszonyát kezelendő, másrészről azt látom Barnabással is elnézőbb lesz akkor utána. Az újév első csütörtökén d.e gondolt egyet és kijelentette, hogy csavarogna, bevallom töredelmesen én is, de leginkább minél messzebb a babás élettől és a kisfiamtól - imádom és még élek érte is dobog a szívem, de tegyük a kezünkre anyukák, hogy bizony jól esik lepasszolni őket néha - elkezdtem kutakodni a neten, hogy akkor délután hová is menjünk. Szó-szót követett és végül spontán elindultunk, buszozás közben találós kérdéseztünk, villamosoztunk, s végül Siklóztunk egy nagyot, a hidegebbre forduló idő elől ebédeltünk kettesben majd a nap zárása nálunk mindig cukrászda. Most is így volt. Hazafelé pedig még a fényvillamost is sikerült elcsípnünk! Az idő kegyes olykor, mondom! Nagyon jól éreztük magunkat, nevettünk, meséltem régi idők nagy királyairól, megmásztuk a Halász bástyát, játszótereztünk egy eldugott kis játszótéren ami a legjobb ami a Budai-várban fellelhető (aki kéri a címet adom, alig vannak rajta, mert annyira eldugott) és minőségi időt töltöttünk úgy el beszélgetve, hogy akkor és ott nem az anyukája, hanem a barátnője voltam. Nemhiába kérdezgeti olykor, hogy ha mikor megyünk majd megint csajos napozni. Tudom, hogy ha kamasz lesz nem fog mosolyogva a villamoson velem utazni és fapofával tűri majd, hogy elcipelem, de tudom nagyon jól, mert olyan, mint én, hogy később bevallja majd magának mennyire élvezte és továbbviszi ezt a hagyományt majd remélem az ő gyerekével, gyerekeivel is! Szóval sz idő néha kegyes! 

Mert ha csak egy napunkat nézzük, reggel szétesünk, de este aztán összepakoljuk az anyai lelkünket, megvívjuk a magunk csatáit és ha egyszer sikerül, akkor pl.: olyan anyává válhatunk akinek tudjuk, hogy válhatnánk, de a kifogások miatt nem léptük meg eddig, hogy csakazértis noszogatjuk a lányzót az új dolgok felé, hogy a lehetőséget megteremtsük annak, hogy egyszer egy halak lélekkel megáldott lányzót megértenek és válik azonossá vele, s lesz barátnője. Idővel nem csak "kirakat tesó" lesz - ha oviba megyünk Barnabással érte akkor körbeugrálja és bájolog vele, máskülönben nem érdekli idehaza  - és ha nem is egy barátnővel de a KOS öcsikéjével megtalálják a közös hangot és tényleg igaz tesókká válnak majd! 

Várok ....sokmindenre....várok 

Újraegyesülés

Sziasztok!

Illenék lassan egy év kihagyás után újból bemutatkoznom! Garai Móni vagyok, ennek a blognak, s a blogban szereplő cseperedő - immáron 3 éves - leánykának az anyukája. Volt oka amiért szintre napra pontosan egy éve nem írtam. Akik anno követtek s akik most csatlakoznak üzenem, hogy akárcsak én amolyan "vérfrissítés" kapcsán olvasson vissza pár régebbi és annál is korábbi posztot. Nem csak azért, hogy újból képbe kerüljön hanem mert - remélem - nektek is akkora örömet okoz visszaolvasni a régmúlt eseményeit. S hogy mi volt az oka annak, hogy nem írtam majdnem egy éve...?... nos, nem akartam a második baba elvesztése után össze szedni magam s vele nem akartam nem csak "róla" és az ő elvesztésének bánatáról papolni, mikor a blog Lilimről szól, az ő nevelésével járó apró örömök és bánatok elmesélése a cél, s mert nem volt türelmem. Bizony ez az egy év elég volt ahhoz, hogy a Sors  (vagy aki hisz Istenben az helyettesítse be őt) apró jelekkel vagy a frontok okozta hormonváltozás valami olyasmit indítson el bennem, amire tavalyi év előtt nemigen adtam volna a fejem és be kell vallanom, ha egy éve nem vetélünk el akkor nem is léptem volna meg, mert az egy más élethelyzet lett volna.

DE visszatérve, a türelmetlenségem egyrészről abból fakadt, hogy el kellett pakoljam magamban azt, hogy októberben nem lesz kistesó és ezek mellett a már említett (talán egy évvel ezelőtti utolsó bejegyzésem szólt erről) 2 éves kor körül elkezdődött hiszti korszak kiteljesedése miatti szellemi kimerültségből adódó türelmetlenség és belefásulás. Nem, nem depis anyuka voltam, csak azzal, hogy megvettem Lilim családi napközijét (bocsi de ez az én blogom, s hülye lennék nem kihasználni az ingyen reklámot:) www.virgonckope.hu ) plusz vetélésünk után egy nagy kupac feladatot és rohangálás vettem a nyakamba, nem kevés szervezkedés, adok-kapok, feladások árán. Vettem egy óriási levegőt és belevágtam, mert tudtam ez az ami kihozhat engem a rossz emlékek vissza-vissza húzó áradatából a mert nekem erre van szükségem. Tudtam, hogy Lilim is úgy lehet teljes, ha magam is azzá válok és olyasvalamit teszek ami most csakis rólam szól!

Nagyon nagy tett ez részemről, mert ezelőtt s azóta sem gondoltam volna, hogy ez ekkora falat lesz. Élvezem, hogy napközben ott van velem Lili (bár az induló első 4 hónapban sírva könyörgött, hogy ne a konyhában tegyek-vegyek, menjek be vele a csoportszobába játszani, az udvaron egy mp-re sem lehetett egyedül hagyni...én ezt a második szeparációs szorongásunknak tudom be) , imádom a napi 14 kiskölykök akik igazi színfoltjai a napjaimnak, imádom, hogy vannak "főnökasszonyi" teendőim, a Kópéért (s ebben Lili is benne foglaltatik) dobog a szívem nap, nap után, vele ébredek s vele fekszem. Azt hiszem adhatok egy "köszi szépen" pacsit a Sorsnak amiért utamba sodorta anno a Virgonc Kópét és későbbiekben a beérkező postaládában látott "eladó a Virgonc Kópé" tárgycímű mailt is.

Annyira örül a szívem, hogy a tél múltával Liliből önálló, a világra és a benne élő emberekre nyitó kislány lett! Nem az a 2 éves aki az idegenektől elfordult - most már a UPC szerelő csávóval is kokettál, királylány ruháit vonultatja fel és topánkában illegette magát :) - és csak a szülőkkel, nagyszülőkkel volt hajlandó játszani. Igazán óvoda érett lett s vele megjött az a nyitottsága amitől mégjobb anyának lenni. Imádom, hogy mindenkivel közvetlen, kíváncsi, megpróbál dolgokat, kipróbál dolgokat, az idegenektől nem tart (nem a cukros bácsi esetére kell itt gondolni), hogy érvel és gyönyörűen beszél, választékosan s jól még akkor is amikor annyira mondana valamit de nem jönnek a szavak a szájára! Olyan aranyköpései vannak, hogy élvezet leírni őket a kis füzetecskémbe, szeretem a napi rutinunkat ami olyan szinten beleégett már a tudatunkba, hogy ha nincs velem akkor is azon kattog az agyam mit, mikor, hogyan, kivel, merre, hányadik stb. kell csinálnia, kellene csinálnia és én magam sem találom a helyem idehaza nélküle. S ilyenkor gondolok bele a saját anyukám életének érzéseibe. Hárman vagyunk tesók, háromfelé megy ez a fajta figyelem, szerintem még így felnőtt fejjel is állandóan az eszébe jutunk, mit csinálhatunk, pedig igazán már nem kellene, nincs megállás ha az emberben egyszer csak felélednek az anyai ösztönök, ettől szép....igaz?:)

Szóval változás történt és ez a folyamat a jelen korunkban is tart. Hiszem május első hetében beírattam az Óvodába! Szeptembertől - remélem, bár a papír május.30-ig kell megérkezzen - ovisok leszünk, Zöldecske TagÓvoda friss növendékei leszünk. Az életünk gyökeresen átalakul majd. Az agyam már előre kattog, mert tudom, hogy a kellemetlen beszokás után egy bacisabb, betegebb időszak következik majd, taknyunk s nyálunk összefolyik majd, de azt is tudom, hogy boldog lesz ott. Csak remélni merem, hogy nem lesz annyira zárkózott személyiség amilyen én voltam és mer majd ott is barátkozni, nyitni az emberek felé, s lesz barátnője akivel össze súghat, együtt szaladhat, ugrálhat az ágyon, babázhat akivel akár az iskolás évekig összejárnak. Úgy örülnék ha az apja közvetlenségét, nyíltágát de legfőképpen bátorságát örökölne. Én barát nélkül nőttem fel, s nem tetszett s most sincsenek, nem jó, neki nem akarom ezt. S nem beszélve persze arról, hogy a Virgonc Kópé életét is össze kell hangoljam az óvodai életünkkel, hiszen akkor már nem lehetek egész nap bent - pontosabban nem zárásig - mert menni kell a tündérkénkért.

Említettem a Sorsot, ha nem vetélek el akkor nem lenne a Kópé az enyém, nem lennék ennyire boldog ott s nem élvezném azt, hogy a munkám mellett ott van ő is velem, tulajdonképpen 3 és fél évet simán "lehúztunk" egymás mellett pontosan úgy, hogy ne érezzem azt a fajta elzártságot és lelki kimerültséget amit hittem, hogy fogok érezni ha anno nem adom be 3 félnapra a Kópéba Lilit vagy amit éreztem volna minden nap az ovi kezdésig ha nem megyünk reggelente együtt dolgozni. Jó látni, ahogyan szépen lassan "lekopott" rólam, keresi a korcsoportjának megfelelően a társaságot, a szerepjátékok korszakát éljük (apa a pénztáros vagy a "HERCEGEM" akivel a katicás babzsákból kisautóvá átnevezett játékórákon lehet menni kirándulni a Bikás Parkba tömérdek babája társaságában) és már a játszótéren is elhangzott a szájából az a mondat, hogy : anya ülj itt, most EGYEDÜL csúszom le a csúszdán és mászok fel a kötélen! Volt már "ÉN" korszaka, egészen picike korában, de ez más, most a lelke legmélyéről érekzik a parancs! Újra megtapasztal de már úgy, hogy önállóan s már elegendő ha csak beszámol róla, már nem kell ott állni vele együtt és fogni a kezét és együtt menni! Nagyon nagy különbség, s ezt az anyai szívnek megélni kellemes még akkor is ha tudom, hogy innentől nincs megállás!:) Élvezem, hogy a játszótéren figyelhetem őt, nem kell felugorjak, én is a padról kiabálós anyuka lettem (óvatosan Lili, kapaszkodj, előre nézzél miközben mászol)  végre ülhetek a fenekemen - s aki ezt nem érti, nem tudja még milyen az első 3 év melós hétköznapja . és talán csak mosolyognom kell, néha enni és inni adni az elsuhanó gyermekemnek!

Könnyebb az élet vele ebből a szempontból! Újra összerázódtunk, most már úgy érzem a hiszti korszakunk lecsengőben van, jó ez a kis nyugi a "feleselős" korszakunk előtt, aminek csíráit már kezdjük felfedezni.

Mert parancsol, utasít, nem kér szépen és nyávogva kér....kiakasztó! Nagyon de nagyon ajánlom mindenkinek FÜZESI ZSUZSA BESZÉLGETŐKÖNYV c. könyvét.

Úgy érzem , s ettől szent meggyőződésem, hogy mi ettől vagyunk olyan illemtudó kislányok s mi ennek a könyvnek a segítségével igyekszünk őt napi szinten nevelni, formálni, felkészíteni az életre. Szerintem szenzációsan jó könyv! Tudom, hogy nem értett mindent belőle másfél évesen, de a képek akkor még elegendőek voltak s idővel egyre többszőr láttuk, hogy látja az értelmét a benne leírt dolgoknak és ma már ő az aki elmeséli az illemszabályokat a saját szavaival s ami a legjobb, alkalmazza azokat! Tényleg remek könyv! Most is gyakorta elővesszük és olvassuk megállás nélkül, összebújva a kanapén vagy a szobájában télidőben a radiátornak dőlve....örök emlék marad ez a millió kedves pillanat ... mert elő kell venni, merthogy ahogyan említettem is lassan de biztosan megyünk a feleselős korszakunkba! Nem tudom mit csinálnék amikor ordítva felesel vissza, amikor nem kér szépen hanem csak ordibál, hogy:  "takarjjjá be" s erre nagylevegőt kell venni és semmit nem csinálni csak félvállról azt mondani: majd ha szépen kéred, hogy volt a beszélegtős könyvben? Kérek szépen, szeretnék, légy szíves...tudod te szépen is kérni, miért kell parancsolgatni Lilim, követelőzni és ordítani?!

Nálam most érkezett el a miért korszakom, folyton- folyvást azt kérdezem magamtól: miért, miért nem tud szépen kérni, miért kell minden este ordítva kiakadnia a legapróbb dolgokon - mert bizony volt olyan kemény 3 hónapunk amikor a hiszti miatt minden fürdetés kész rémálom volt, s csoda volt ha nem volt ordítás valamiért a fürdés alatt - és ha valami nem úgy történik ahogyan ő szeretné akkor nem kéri szépen hanem egyből bőgésre áll a szája és jön a követelőzés és kiakadás, nem csak az ő részéről....

Szóval örülök annak most már, hogy így történtek a dolgok, annak is hogy ha összejönne a kistesó akkor már nem esnék teljesen kétségbe, várnám is őt valószínű, merthát ki nem várná, addig meg nézzék el nekem, amikor azt mondom, hogy még a rengeteg melót látom a kistesó érkezésében nem szabad belevágni még akkor is ha ismét idézve kedves barátunk szavait "gyerek sosem jön jókor" mondatra csak legyintek.  

Végszóként csak annyit, hogy most már úgy érzem túl vagyunk a nehezén, hogy egy újabb korszakba lépünk, nem csak ő, mi is óvoda érettek lettünk, készen állunk, jöhetnek a reggeli kapkodások, az első ovis kirándulások (melynek gondolatátáól már most könnyes a szemem), jöhet a Kópé minden nehézségével együtt (most épp új helyre fogom költöztetni) és imádom, hogy dolgozós anyuka lehetek, szeretném ezt a nyarat örökké. Olyan nyár lesz ami többé nem lesz, már nem lesz többé ilyen kicsi, de már elég nagy, hogy megértse a dolgokat, de még az én kisbabám :)

óvodai beiratkozáskor

                                                        imádom, hogy ennyire kreatív:)

                                                          3 éves születésnapján, velem:)

Sziamia Haramia!

SZIAMIA HARAMIA! 

(Gyerekesek, tessek megkeresni youtube-on Halasz Judit : Sziamia Haramia c.dalat es amikor ez megvan irjatok es elmeselem a ra vonatkozo jatekszabalyt amit imadnak a kicsik, koztuk Lili is) 

Egy igazi, cserfes elevengomboc a mi Lilink! 

Annyira cuki meg akkor is amikor hisztizik, hogy komoly erofeszitesbe kerul, hogy ne vegyem fel es ne olejem. Mert ugye hisztit nem azzal jutalmazunk mi itt, hogy felkapjuk es probaljunk a kezunkben cipelve elmagyarazni neki, hogy mit vetet. Rettenetesen tud sirni, remek drama szeszno valhatna belole. Gyakorta kikeszit es sajnos azt is be kell vallanom az utobbi 3 honap beindulo es napi szinten tobbszor feltoro hiszti rohamai miatt megemelem a hangom es kinorulok. Kiborulok, de nem akarom.  Jon es szipogva, konnyeivel kuszkodve a szememre is veti bunomet. Tudom, hogy nem szabadna es szanom s banom vetkeimet de nincs bocsanat, nem szabad kiborulnom, emberelnem kell magam! De akinek nincs egy 2 eves, hiszti korszak kuszoben allo kisgyerkoce odahaza nem is nagyon tudja elkepzelni mennyire felemelo es egyben idegesito is ez a korszak! Mindenki keszuljon, sanax koktellal keverve, hidegen, ragva es nem keverve, pezsgos poharban, egy tabla milka csokival...ezt kuldok minden hiszti korszakban elo anyukanak receptre, minden estere, tetszes szerinti mennyisegben! Kitartas anyucik, apucik! Meg fogja elobb vagy utobb erteni, hogy nem kell azon kiakadnia, hogy a poharat nem oda tettuk le egybol ahova o gondolta volna, hogy nem mindig tud nekunk segiteni, hogy nem mehet oda a szulok altal veszelyesnek titulalt dolgokhoz, hogy ebed elott nem nasizumk aszalt afonyat vagy bio koles golyot, hogy meg kell varni turelemmel- nah a turelem amit egy 2 eves a leginkabb keptelen elfogadni, ertelmezni es alkalmazni - meg apa befejezi a vacsorajat es aztan megy majd a szobaba jatszani vele, hogy a dolgok neha valtoznak, hiaba tervezzuk el oket elozo nap, hogy a kedvenc babara anya masik ruhat adott ra, mint amit o gondolna hogy a masik gyerkoc igenis elveszi az o jatekait es jatszik vele, mikor atjonnek hozza vendegsegbe. Azt is el kell fogadni es hiszti nelkul viselni, hogy mas gyerekek kicsit durvabban jatszanak mint o, hogy attol, hogy a masik kapar vagy elloki meg nem kell orditani, mint a sarkany, hogy az idegenek sajnos olyanok, hogy ismeretlenul is a kepebe masznak, hogy nem kell szornyet halni minden feher kopenyestol vagy feher polot viselo bajuszos es szakallas ferfitol. 

Sokszor es sokat beszelunk arrol milyen a helyes viselkedes. A hisztis es akaratos, kovetelozo kislanyokkal nem foglalkozik senki, ok a sarokba allnak, meg a turelmes, osztozkodo es nem kiabalo kislanyokkal szivesen jatszanak masok is, anya es apa is azt szeretne ha ugyes es szofogado kislany lennel, nem szabad kovetelni es hangosan kovetelozni, az anyanak es apanak rosszul esik es szomoruak lesznek. Anya es apa szeretne ha az "akarom, kell" kezdetu mondatok helyett a "kerem szepen, szeretnem, legyszives" kezdetu mondatokkal kezdenel.

Szerencsere nem a foldon fetrengos, hisztizos kislany, o a keservesen bogo verziot tolotte be maganak, bar nem is tudom melyik a rosszabb. Ha hiszti jon, a kedve is megy, akkor onnantol az elet is faj neki. Es onnantol nekunk is, szuloknek is. 

Aki gyerektelen mod olvassa ezen sorokat uzenem, hogy nem kell ketsegbe esni, mert mindezek mellett olyan merhetetlen nagy szeretet ad a korulotte levoknek es maga a puszta lenye, az arcocskajanak bamulasa is olyan szeretet hullamot indit el bennunk, hogy az leirhatatlan. Amikor a masodik baba elvesztese utan csak kismamakba botlok bele, amikor a nogyogyaszati varoban mindenki friss uh kepekkel jon ki jovok ra, hogy nem szabad hagyni, azt hogy a szivem a mellkaosmban olyan erovel duborogjon es szoruljon ossze a gyomrom, nem szabad, hogy feltoro erzelmeknek konnyek formajaban utat engedjek, hogy a jeghideg kezem es a megfekeznetetlen kez es labremeges latszodjon majd szettett labakkal fekve, vizsgalat veget varva! Hogy miert? Mert o elment viszont Lili el es a vilag legokosabb ketevese! 

Mert o csaknem 80 mondokat es dalocskat tud kivulrol (muktkor osszeszamoltuk es eddig jutottunk), hanem 14 honapos koratol szinte folyekonyan beszel, magatol tanulja a betuket es figyel minden tablat, rendszamtablat, tartalomjegyzeket es sorolja a betuket HIBATLANUL! Angol szavakat olyan tunderien halandzsazik, probalja, lelkesen es erdeklodoen. Aki olyan ugyesen rajzol mar fat es csigat, hogy nem hiszitek el! Aki olyan aranyos gyerekszajjal aldott meg az eg, hogy mosolygas es orom minden nap vele! Aki mindenbol kimagyarazza magat es kijavit mindenkit aki felrebeszel vagy rosszul tud valamit, akinek olyan betukkel leirhatatlan kapcsolata van az apjaval, ami ket ember kozott kiveteles es paratlan, aki annyira tunderien csavargatja a hajat es oleli textil " rongyikajat" elalvas elott (apropo, ahogyan csavarja ki kis tepi a hajszalait, tud ra barki megoldast?!)" aki olyan tunderien turja ki apat vasarnap reggel az agybol (nem alszik ott. Nalunk tabu, csak ebredese utan hozom at) es olyan aranyosan bujik, ha eppen kisbabanak kepzeli magat!

O az aki egyik nap - a korara jellemzo modon - egyik nap Hannanak, masnap Floranak kepzeli magat attol fuggoen kivel volt kozos elmenye a napokban, aki olyan cuki fantaziavilaggal rendelkezik. 

Elmondom azoknak, akik nem ertik miert is mondjak azt az "egygyerekes" szulok, azt amit! Nevezetesen, hogy azert eleg egy gyerek, mert o a minden, o az eletunk ertelme, az akit tokeletes tisztasaggal szeretunk, akiert kattog az agyunk meg akkor is amikor nincs velunk, akiert vasarolunk a boltban es akiert tesszuk vissza azt a csinos nadragot a boltban es veszunk helyette inkabb neki valamit, o birtokolja es kapja meg azt a szeretet amit egygyerekes anyukakent elmondhatok, hogy nem hiszem hogy a masik is ezt a fajta 100%-os figyelemkozpontisagot fogja megkapni. Marpedig egyik szulo sem szeretne azt, hogy a masodik ill.tobbedik szulottje ne ezt a fajta erzelmcsomagot kapja meg, mert ki akar rosszat a gyerekenek?! Mert van egy vitathatatlan teny, a masodik nem az elso gyerekunk! Ez van es kesz! 

Lilink nekunk a vilag, komolyan mondom, a legoszintebben, hogy nem is volt ertelme az eletembek a szuletese elott! Komolyan! Olyan hebehurgya kapcsolat a mienk Marcival, a bulik jok es a kikapcsolodas es az utazas hasznos es emlekezetes es elvezetes VOLT , de amikor este betakarod vagy amikor reggel ebresztgeted es o azt suttogja "anya nem tudom kinyitni a szemem " almos es faradt hangjan jossz ra, hogy piszok nehez es neha a tenyleg lepasszolnad vagy kikapcsolnad de aztan ha sikerul is "elpasszolni" masnak, akkor is arra leszel figyelmes hogy azon jar az eszed ahol eppen van, eszik rendesen, kicserelik a pelusat, feloltoztetik ha kiviszik az udvarra, ha hazajon addigra mivel varod es mit fozol neki, keszulsz meglepetessel es akkor mosollyal es megnyugvassal konstatalod messzirol felcsendul hangocskajat es lepteinek dobogasat mikor hazaerkezik, hogy azt szinten nem tudom leirni! (Pontosan ezert nem tudsz ilyenkor sem pihenni!:)) Egy erzelmi "csapda" amiben mi orok anyasagra iteltettunk, de kivanom es imadom! Nehez, nagyon nehez, de nem tudom elkepzelni, hogy ne lassam minden nap ot! 

Szoval o, a mi kis haramiank a vilag kozepe, nekunk a vilag legedesebb tunderkeje aki ha tudtuk volna sokkal elobb megszuletik es edesiti meg napjainkat a keresru hisztik pimasz kis tejszinhabjaval a tetejen! :)

  

Feszítő kérdések

Rengeteg kerdes zakatol bennem....es az ido mulasaval egyre tobb....nem fogynak...zakatol az agyam es probal a miertekre kerdeseket talalni. En ertem, hogy nem lehet ezekre a miertekre kielegito valaszt talalni, de nem tehetek rola, attol ott zakatolnak. 

Rengeteg tamogato hozzaszolast, tanacsot es reszvetnyilvanitast kaptam. A vilag minden pontjan elok es a kozvetlen barati korbol is sokan irnak melyekben a probalkozas, a kudarcok es a boldog befejezes harom fo allomasa rajzolodik ki. Nem tudok ide olyan szot talalni amivel erzekltetni tudnam mennyire "orulok" annak, hogy mi ilyen "szerencsesek" vagyunk ebben a hatalmas banatban. Ugye tenyleg nem a legjobb szo?! Sajnalom, a magyar nem tud meg a megtort szivu edesanyak nyelven beszelni....nagyon sokan 25-32-39 hetes terhesen vetelnek el es kenytelenek tobb oras vajudas aran - "szerencsebbek" a vegen altatassal - egy tehetetlen testet megszulni majd elbucsizni tole. Egyik sorstars olvaso anyucinak koszonhetoen raleltem ket olyan csoportra is facebook-on akiknek tagjai hasonlo borzalmakon esnek at, hatalmasabbakon, mint ami velunk tortent. En ledobbemtem mennyire mindennapos az hogy a nok nagy resze elvetel, hogy a 12.hetig megszunik a szivhang, hogy a masodik es a harmadik trimeszteri elhalalozasok mennyire gyakoriak. En, legoszintebben, leginkabb elszegyeltem magam, hogy mit sirok itt az en "csupan" 8 hetes megszunt szivhangu babam kapcsan amikor masoknak tenyleg meg kell szulnie a babajat. (Mint kiderult - ami szamomra esdig ertelmezhetetlen volt - azert kell a nagyobb babakat megszulni, mert egy huvelyi szules kevesebb kockazattal, esetleges komplikacioval jar, mint egy csaszar, a kovetkezo babai erdekit is szem elott tartva minden 2 cm-nel nagyobb koponya atmeroju babat megszuletnek es ezeknel kisebbeket pedig kikaparjak. ) 

Aztan rajottem, hogy nincsenek itt fokozatok, az allitmany itt tovabbra is a halal tenye! Mert mit allitok? Hogy meghalt, ket vonallal alahuzva, ahogyan azt Petyovszkyne tanarno megtanitotta nekunk. Nincs ertelme elbujnom a "csupan" 8 hetemmel, mert mindannyiunkban kozos a halal tenye, az hogy elveszitettuk azt az aprosagot - es ki tudja miert?????? - akit szeretettel dedelgettunk, erte szedtuk a vitaminokat, jartunk vervetelekre koran reggel. Ez is olyan dolog amit senkinek sem szabadna atelnie, de megis....igazsag tovabbra sincsen. 

Ma eljutottam oda h nem sirtam es bevallom oszinten a nyilalo fajdalmakon kivul nem is volt a fejemben a babank hianya. Ez mar szerintem egy kis lepcsofok, de hamar visszazuhantam es kezdhetek mindent az elejetol! :( ugyanis nem voltam felkeszulve a kerdesekre, az indirekt, artatlan, semmit sem tudo es csupan erdeklodo kerdesekre! 

Reggeli team keszitese kozben jottem ra, hogy ni cs citromunk itthon, ezert a csodaszep napsutesben indulast parancsolva elindultunk a kozeli kis zoldseges standhoz apaval es Lilivel. Mikozben valogatok mint kakas a szemetdombon hallom, hogy Marcit egy altala ismert csajszi koszonti nagy mosollyal es kitoro orommel, hogy osszefutottak. Az en nev es arcmemoriam emlitesre sem melto annyira pocsek, mar meg sem kerdezem apat ki volt o es hogy en is talalkoztam mar vele, mert a valasz mindig az, hogy persze, de miert nem emlkeszel. Szoval kedvesen erdeklodik, Lilinek koszon es szoba elegyednek meg en valogatok. Aztan elhangzik ez a kerdes a hatam mogott allo Marcinak szegezve, amitol a szivem akkorat dobbant h szerintem ezert volt Miskolcon ma foldrenges - elenezest a morbid humor miatt - . 

es a kistestver mikor erkezik? Tervben van mar a kisteso?

Bennem az uto megallt, Marcirol csak annyit h sem kiboritani sem megingatni es kizokkenteni nem lehet huvos nyugalmabol, lepattanobol mondta azonnal : hamarosan! 

En nem mertem megfordulni, csak a padlizsanok es a cukkinik mely bugyraiba sullyedtem. Gyorsan fizettunk es setaltunk is hazafele. De meg kellett alljunk egy icike-piciket h a szemem sarkabol kibuggyano konnyeket letoroljem es egy szusszanas es mehetunk is tovabb. Visszakerultem ugyanoda ahol eddig voltam....:( 

Valaki tudja, hogy mikor fogok tudni erre en magam valaszolni konnyek nelkul, oszinten es nem szivhalalkozeli allapotokat megelve?! Mert en nem tudom! 

Azt tudom, hogy sosem fogom tagadni letezeset es hozzon az elet barmennyi gyereket is az utunkba nekem akkor is plusz egy gyerekemmel tobb lesz! 

Igaz, hogy nem adhatjak ki a kis testenek vakum es taszigalas, kaparas utani maradvanyait, hogy eltemethessem es legyen kihez lehajolnom es uvoltve sirnom de attol a kis szive kalapalt es elt, emberszamba kell venni ot is! Meg akkor is ha statisztikailag o nem letezett. Az allam nem veszi nepszavasakor szamitasba es nem kap majd tinimkoraban szemelyigazolvanyt, akkor is ha sosem tudjuk meg, hogy En kicsi Ponim vagy Tininidzsa teknocok rajongo lehetett, akkor is ha nem latjuk a csoppnyi ujjacskait es a nemet mutato karszalagot az eltett szuleteskori emlekek kozott! :( ........

Ma delutan mas ugybol kifolyolag fekudtunk ketten apaval a francia agyon es meselni kezdtem neki a csoportban olvasott anyukak megrendito eletutjarol. Mikozben a terhesseg megszakadas utani csipo es derekfajdalmakkal kuszkodo hatamat es derekamat masszirozta es meseltem neki, arrol amirol eddig nem tudtam a siras miatt megnyikkani sem jottem ra arra, hogy nekem meg mindig o ad megnyugvast es beket, sokkal jobban erzem mar magam. 

Egy ferfi szemszogebol nezve nem szabad a kerdeseken kattogni, szerinte a termeszet akarata volt mert beteg lehetett es annak sincs ertelme h azon filozzak fiu vagy kislany lehetett volna. O sokkal erosebb jellem es lelek, elfogadja es nem kattog! Mikozben meseltem neki arrol, hogy milyen jo lett volna hazahozni - erre o, hogy az nem lett volna jo - vagy legalabb a vizsgalatokbol kiderulne h mi volt a baj, genetikai betegseg az osztodas soran vagy az en hibam ami tortent, az ez alatt ramtoro felsotesti remeges ami a karjaimba es a hangomba is atfuzte magat szepen lassan megnyugodni latszott, hangja es piszkosul nyugott, oszinte mondatai altal kicsit ki tudtam kapcsolni, huvos nyugalommal megnyugtam es nem kattogtam. En erzem, h nekem lelki stabilitasbol tole kellene levkeket vennem, ahhoz h kezelni tudjam zaros hataridon belul ezt a lelki vilaghaborut! Koszonom, hogy vagy nekem! :) 

Szívhang

Gőcze kisbaba elt kb.8 hetet! 

2015.01.19 - 2015.03.19 

Nyugodj bekeben es orokke hianyozni fogsz Nekunk! 

Szeretunk Teged es orokke gondolni fogunk rad! 

Minden ev Sandor napjan pedig csak Erted egnek majd a gyertyak itthon...itthon ahova olyan nagy Szeretettel vartunk Teged! 

Sajnos el kellett, hogy valjunk de igerem neked ott a fent a kisangyalok majd vigyaznak rad. Talakozhatsz a dedi papakkal es mamakkal akik majd gondodat viselik.

Most mar nem faj semmi, aludj szepen Tunderkem! 

Anya csak azert sir, mert Hianyzol, de te csak Aludj szepen! Jo ejt! Almodj szepeket, kesobb majd talakozunk! 

A tortenetunk hosszu es szivszorito. Sosem gondoltam volna, hogy ez velunk ks megtortenhet. Nyilvam tudtam, hogy az elso harom honap rizikos, de almomban sem mertem gondolni es meg vallanom, most sem hiszem el hogy ez velunk is megtortenhetett. Az elet, a sors olyan kegyetlen volt velunk, hogy erzem sosem fogok napirendre terni felette es igazsagot sem fog nekem senki szolgaltatni. Nem celom az elriasztas csak azok olvasnak engem- ugy gondolom - akiknek hasonlo rugora jar az agyuk es a szivuk, ertenek es erzik sulyat annak ami velunk tortent es fog tortenni eletunk soran. Csak meselek, mert bizony akarmelyik nap barmi megtortenhet, nem biztositek sem a 3 honap sem a 9 honap pocakban toltott ido arra, hogy epp es egeszseges babank szuletik. Mit tudunk tenni ellene? Imatkozunk? Nem gondolunk ra? ....egyik sem jo megoldas, en mar tudom. Az ima nem hasznal es az ha nem gondolunk a rosszra attol meg ott kattog a fejunkben, kimondatlanul. Erzelmek vihara egy gyerekvallalas es a terhesseg egesze, a kezdeti probalkozastol a szules utani pillatokig. 

Szerintem nincs Isten - elnezest minden vallasos embertol - es ezek utan tovabbra sem hiszem, hogy lenne. Egy Istennek mondott vki nekem ne mondja, hogy egy 8 hetes pirinyo kis baba, akinek eppen hogy kifejlodott a kicsi fejecskeje, a kis szive eppencsak elkezdett kezdetleges kis vert pumpalni, akinek a kezei es kabai csak egy kis puklihoz hasonlitanak tud olyan rossz es arto dolgot tenni es vetkezni ami miatt a buntetese halal lehetne! Akkor a nagybetus SORS tehet rola? Ahh, a sors bekaphatja, tisztelettel! Akkor hat kit hibaztathatok? A genetikat es a mi genallomanyunlat, vagy magamat amiert nem tettem meg mindet azert, hogy valoban jo anya legyek a szuletendo gyermeknek?   Oszinten megmondom, nem tudom! Kattog az agyam es testen kivuli fajdalommal tor ki belolem a siras egy olyan formaja amit en, eddigi eletem soran sosem produkaltam. 

Mert milyen egy gyermeket sirato anya? Elmeselem, mert kell hogy tudjatok rola! 

Az egesz februar elso hetvegejen kezdodott. Ereztem h behorpad a derekam, hanyingerem van a kocsiban reggel, szedulok es a cicim is dagad. Mondtam is apanak, hogy en tuti terhes vagyok. Elso probalkozasink egyiken sikerult "golt" lonunk es egy szep szombat reggel rapisiltem eletem elso terhessegi tesztjere ami zero varakozas alat azonnal megmutatta azt amit en mar tudtam, hogy ket csikos terhesek vagyunk. Apa eppen a Lilit tette tisztaba, oltoztette, storykat seselgettek egymasnak a pelenkazon fekve mikor szotlanul bevittem a terhessegi tesztet remego gyomorral es kezekkel, megmutatam neki es csak neztem ot. Apa vett egy levegot es a ra jellemzo szexi mosolyaval "ossze mosolyogtunk" majd mondtam, hogy anya megy es pityereg kicsit! :) erre Lili nagy komolyan momdja, hogy Anya nem megy sirni, anya nem sir! :) leultem a konyha asztalhoz, szurcsoltem a teamat es orultem! Nem voltam keszen ra, mert meg akkor is es most is egy gyerekes anyanak kepzelem magam de vartam es mar szamoltam is a honapokat es mondtam apanak, hogy oktoberben szulunk! :) izgatottan vartuk, szamoltam a heteket, a ho vegen elmentunk a Parragh Doktorhoz aki ovaintett meg minden messzemeno abrandoktol, mondta h babonas, varjunk a vervetellel es a terhes gondozassal a 3.honap vegeig, de ki foglalkozik ilyenkor a babaonakkal. Izgatott voltam, feltettem es ovtam a kis porogyot, kacerkodtam a nevekkel es apaval is. Minden szep volt. Telt s mult az ido!  .....

Mikor a doktor urhoz mentunk a szokasos 2.havi rutin vizsgaltokra orommel ujsagoltam, hogy kb.egy hete megszuntek az elso terhessegemre egyaltalan nem jellemzo rosszulletek. Semmi szedules, kinzo derekfajas es hanyinger, semmi etelundor es semmi illat(szag) erzekenyseg! 8 hetnyi tomeny egesz napos, minden napos rosszulletek utan fitt es ude voltam, konnyeden vittem Lili nathajat es hanyasos fertozeset. Orultem, hogy nem kell a 3.honap vegeig kinlodnom, orultem h elmultak a rosszulletek. Barcsak tudtam volna, hogy a 3. Honap elott elmulo rosszulletek nem jelenthetnek mindig jot onmagukban. Barcsak? A feneket, a dolgon akkor sem valtoztatott volna, a mi pici babankrol ugyanis azon a szerda delutani napon, doktor ur rettento hosszu es fajdalmas hallgatasa utan kiderul, hogy nincs szivhangja! 

Mar a hosszu hallgatasbol tudtam h baj van, rosszat fog mondani. Az alatt a mely es sotet fel talan egy perc alatt csak a szemeit neztem a doktor Urnak aztan a monotort neztem. Megallapitottam h a kis, egy honapos gombocunkbol mar kezd igazi baba forma lenni, lattam h ott van a mi kis babszemunk, de akkor miert nem beszel? Miert hallgat? Baj van? Beteg? 

szepen fejlett baba, csak az a gond hogy nem latok szivhangot! 

Nah ne, az nem lehet. En mar teljesen bele eltem magam h babank lesz, ne mondjon ilyet! 

De, sajnos ez van, a babanak nincs szivhangja. Van ilyen, sajnalom. Senki nem tudja miert halnak el a kezdeti idoszakban a magzatok. 

En csak fekszem ott, kozlom hogy ez nem jo hir, nem fogom fel! Ertem mit beszel de nem fogom fel. Hogy akkor most halott lenne? 

Aztan targyulagos leszek es mikozben lemaszok a vizsgalo szekbol, torlom le magamrol az uh zselet es mondom, hogy akkor ezt a vizsgaltot most nem koszonnem meg kerdezem rogton, hogy akkor o hogyan kerul ki belolem?! Doktor Ur kozli, h egy het mulva ha addig nem talasztalunk nagydarabos, eros verzest akkor ha szeretnenk o elvegzi a mutetet a Szent Imre korhazban. A doktor Ur is sohajtozik, en meg indulok vissza az oltozokabin fele, ami elott apa all. (A mi magan rendelesunkre az apukak is bejohetnek) 

Eletem minden valsagos pillanataban ha apara nezek en elkezdek sirni. Akar azert mert o bantott meg akar azert mert vele egyutt sirhatok, biztonsagot ad es az arca, a piszta lenye , tudatalatt es sptudatossag teljes hianyaban, spontan, hagyja kirobbani azokat az erzeseket belolem amiket olyan nagyon tudok palastolni es cipelni akar evekig, eleten at. Nekem o ad megvaltast es hozza el a megkonnyebbulest, adja meg azt az erzelmi biztonsagot azzal h ott van es kiordithatom magam, azert mert megbantott vagy eppen mikor krizishelyzetet elunk at, egyutt. Szoval lemasztam a vizsgalati asztalrol es elindultam az oltozo fele. Fejemben ott kattog azon 8 egyszeru lepes alatt - vizsgalati asztaltol az oltozoig - hogy akkor ez a 8 het kemeny szenvedes es rosszullet semmive lett? Hogy o meghalt? Nem ver a szive? Mivan? Nem ver? Tenyleg, most hogy mondja a doktor nekem is feltunt h nem pulzal, verdes a kis mellkasaban az a Lilitol jol megszokott kis szivecske, de elhesegettem! Hesegetek, latjatok, attol meg ott van, atfutott a fejemen, de hesegettem. Ahogyan az odauton is hesegettem, azt h nem fejlodik rendesen, baj lehet?! Ah de dehogy, megyunk autoval, apaval, nem lehet gond, hiszen velunk ilyen nem tortenhet. 

De igen! 

Ranezek apara es jonnek az erzelmek. Apa arca szomoru es higyjetek el, 7 eve tarto kapcsolatunk alatt nagyon keveset lattam ezt az arcot, o egy eros, erzelmeit teljes mertekben takaro ferfi, de szomoru es ez a fent emlitett megvaltas amit kivalt belolem az arca ha baj van tette lehetove azt hogy ezen pillanattol kezdve konnyesedni kezdett a szemem, neztem a szemet de tudtam h fel kell oltoznom, erosnek kell maradnom, nem szabad sirni, itt nem. Elkaptam a tekintetem es berohantam az oltozobe. Oltozok....

Apa targyilagos es szomoru hangon kerdezi, hogy akkor most mivan??!? Doktor ur elmondja, hogy sajnalja, reszvetet nyilvanit es ujra mondja hogy a koraterhessegek eleg nagy szazaleka elhal. Sajnalja, es ujra hogy sajnalja....

En elkozben az oltozo tukorjeben meglatom a pirinyo kis domborulatomat mikozben oltozom es eltorik a mecses, jonnek a konnyek, hangtalanul de akkorak akar a hegyek. Vegig nezem magam a tukorben mikozben apaek targyalnak huvos nyugalommal...

Es mikor lehet ujra probalkozni? - kerdezi apa, nyugalommal a hamgjaban, targyilagosan. Doktor ur elmondja, hogy jobb ha 3 honapot pihen ilyenkor a meh es majd utana, akkor mar biztosan sikerulni fog a terhesseg is. Ki kell tartani, feldolgozni, meg kell gyaszolni es lehet ujra probalkozni. ....

Szerintem mar eszrvettek h szipogok, mar nem megy hallkan a siras. Apro kis konnycseppekre, hangos huppogesbe valtok at....

Kilepek es meglatom apa szemeit, doktor ur fele fordulok, elmondja megegyszer hogy sajnalja, ezt meg kell gyaszolni, az a tapasztalata h hagyni kell ilyenkor az anyakat, es kesobb kivenni az aprosagot. Azt az aprosagot akinek nincs szivhangja!! De szeretne ha egy masik lrvos is megnezne a babat, ezert a Szent Imre uh kozpontjaba is menjek el esaz ott kapott eredmeny utan hivjam fel ot hogy megbeszeljuk a reszleteket! ....

Ekozben en huppogok es sirok, nem birok a doktorra nezni, csak az asztalat nezem, nezek a nagy semmibe es ....es nincs szivhangja! Halott! Halott emberke van a pocakomban, igen, tenyleg nem kalapalt a szive, tudtam en h hianyzik vmi a keprol....apa a vallamra teszi a kezet es lehajtott fejjel nez o is a semmibe. Sohajt, fizetunk es a kapott beutaloval elindulunk kifele.

Az aszisztensnek nem birok megszolalni, Marci mondja, hogy nincs szivhang! Szo nelkul csendben es a leheto leghidegebb levegoju szobaban allok es sirok, pityergek, probalom visszafogni az uvoltest ami feszit. Kilepunk az ajton es beulunk a kocsiba, nem nezek ezen ut alatt apara, masnap reggelig nem tudok. Csak ulok az autoban, szotlanul, sirva es es sohajtozva. Nem tudok megszolalni, apa hagyj engem sirni. Hazahoz es elmegy Liliert aki ezalatt a nagyieknal volt. 

Egyedul vagyok, sirok. Levetkozom es olyan erovel rohanok a furdobe mint egy sprinter, tepem le a ruhakat magamrol es allok be a forro zuhany ala. 

Es itt jon az amirol egy anyai sziv osszeomlasa valik megfogalmazhatova: 

A zuhany alatt, a csempenek tamaszkodva olyan szinten uvoltve sirok amit eddig es ezutan csak akkor produkalok ha eszembe jut o, az artatlan kis aprosag aki azota mar nincs is a pocakomban, idegen kezek boncoljal es vizsgaljak, majd korhazi hulladekkent eltuzelik es valik semmive, megfoghatatlanna, egy olyan semmive akihez meg kimenni sem tudok a temetobe, akit nem tudok valos idoben gyaszolni es simogatni. Ugy uvolt az ember hogy konny  ar nem jon, de levego is bennakad, a szad hatalmasra tatod es az arcod eltorzul. Uvoltesz! 

Mint ahogyan itt es most en is....

Csak azt tudod mondani h Miert? miert? miert? miert? 

Nem merek lenezni a pocakomra, megerinteni sem merem, csak csukott szemmel allok a zuhany alatt es orditok, uvoltok es sirok. Nem tudom megmondani meddig alltam a zuhany alatt...de aztan erot vettem magamon, eszembe jutott amit a doktor ur bucsuzul mondott, hogy ebben is van egy jo dolog, az hogy van egy gyonyoru lanyunk, masoknak sosem sikerul az ami nekunk igen es oruljunk, hogy o van nekunk! Es akkor, ott a zuhany alatt nyert ertelmet az amit akkor boduletes bolondsagnak tartottam. Mert akkor, ott a rendeloben kerdeztem magamtol, hogy ebben mi a jo?! Az hogy van egy gyerekunk, pontosan tudjuk milyen is szulonek lenni, meg fajdalmasabb egy ujabb elvesztese, akinek meg egy sincsen nem is tudja igazan mit gyaszol! De meg kell vallanom, ahogyan irtam is, csak a zuhany alatt valtak erthetove a doktor szavai. Valoban, nekunk ott van Lili. Aki a semmibol jott, imadjuk, szeretjuk, a mi babank, aki el es imadnivalo. A legtunderibb arcocskaval es erzekenysegevel. A pimaszsagaval es a csintalansagaval, o aki mindjart hazaer es nem szabad h lassa, hogy anya sir! Hiszen anya nem sirhat! Kimaszok hat a zuhany alol es apa polojat felveszem, bebujok az agyba es lefszem es sirok tovabb.....

Hallom, hogy hazajottek es beszelgetnek. Es ekkor olyat mond Lili apanak kint a konyhaban amit akkor es ezelott es azota sosem mondott de nagyon helytallo kijelentese volt. 

Apa nezd hogy ver a szivem, nagyon ver ! 

Apa visszakerdez, hogy ver a szived?! Hangjan hallani az oromot! 

En meg fekszem a sotet haloban es hallom ezt, valoban neki ver a szive es ez a lenyeg! 

Sosem felejtem el! 

A masnapi uh vizsgaltra belulrol ordito, gat moge visszatomkodott erzesekkel, egyedul megyek. De az uh asztalon fekve megint eltorik a mecses es mikor mondja a doktor no is, hogy "ez bizony tenyleg nem kalapal, igaza volt sajnos a doktor urnak " nem tudom megallitani es omlik a konnyem. Kirohanok a varotermbol, le a ruhatrhoz, elkerem a kabatom es rohanok a rendelo elotti padhoz, leulok es hivom a doktor urat h akkor mi legyen. Megegyezzunk a szerdaban, 1 orara bemegyek a Szent Imrebe es delutan folyaman elvegzik az altatasos vizsgaltot, csak reggelizek es aztan se enni se inni nem szabad. Leszuljek ugy h lehet h bent kell aludnom azon az esten, ha addig spontan el nem vetelek. 

Levego, levego, levego, nyugalom, buszon nem bogunk. Konnyes szemmel ulok a buszra es sietek haza, szerencsere mindn csatlakozasom egymas utan erkezett, nagyon ha,ar hazaertem es a buszmegallobol latom, hogy apaek is setalnak haza a mamatol, hogy ebedeljenek itthon es agyba bujjon a kisasszony, johet a delutani alvas. Apa eszreveszi, hogy jovok, Liknek szol.

Lili pedig a pottom labain, azzal a tinderi mosolyaval fut felem es olel meg engem.

Pontosan ertuk erdemes ezt az egeszet csinalni es az h most egy halott gyerek van a pocakomban, aki nem fog soha igy rohanni felem, aki nem lesz ott minden reggel, koszont a kis edes pofijaval, mosolyaval, nem lesz szuletesnapja sem es mindig es minorokke hianyozni fog az eletunbol halott mert nincs szivhangja, ez az ami miatt az anyai sziv ugy tud uvolteni ugy s ahogyan azt ecseteltem mar! 

 Nem merek sirni csak besatlok veluk, lefektetem Lilit es huvos nyugodtsaggal kozlom apaval h kov.szerdaig vagy kilokodik vagy befekszunk a korhazba. Kiakadok azon h csutortokon este apananak a haverokkal kell mennie sorozni en meg itt uvoltok es sirok es magamon kivul vagyok de egy hettel kesobb belatom, hogy o mindig is ilyen volt, neki a haverok a "gyogyszerei" a rosszra es a gondokra, neki a nyuzsi es a porges es az erzelmek teljes elzarasa a "fo profilja" nekem a betakarozas, sotet szoba es a boges, az olelesere es a kozelsegere akkor szamithattam mikor a rendeloben kiderult a rossz hir, o ott elzarkozott es palastol. Most en jovok, en tudom magamban elpakolni a dolgokat, ebben o nemigen tud segiteni. 

Azonban ott es akkor nagyon de nagyon haragudtam ra, csak arra vagytam h sirhassak a vallain es egesz nap oleljen, de nyilvan ezt sem az eletunk sem a Lili sem az elet sem a szemelyisege nem engedte, engedhette meg maganak, belatok en mindent, csak ido kell nekem mire az erzeseimet helyre pakolom es meg tobb ido mire tisztan latok mindent es nem fogok egy taknyos kolyokkent pityergos fejet vagni ha eszembe jut ez a baba akinek nem volt szivhangja! Megallt a szive, egyszeruen megallt! Elaludt! Nincs szivhangja! 

2 napig rendeluetlenul sortam, aztan elakadtak a konnyek, bezart a konnybazar es semmi. Ugy ereztem oke, most megnyugodtam, elfogadtam h egy halott babat kell cipeljek egy hetig es ment tovabb az elet, sutott a nap, meleg volt ea szep ido. Ikea kerti butort kell venni, nem azt akartam ezelott a szornyuseg elott? Vagy a korlatokra viragot vegyek, nah de milyet? Reggeli Lilinek, jatek es programok, elmegyunk a kisboltba es a camponaba, vasarolunk es vagyunk. Szerdaig nyugalom es meg mosolyogtam is, harmadnap mar mosolyogtam. Harmadnapra feltamadtam hamvaimbol es mosolyogtam az arcomba suto napocskara. Nem gondolkoztam, tenyleg nem! 

Szerdaig! 

Szerdan reggel elinteztem mindent ami az itthoni lethez szukseges, meg nem vagyok, Lilivel kapcsolatban kiadtam minden utasitast es a gyomromban feltoro belso feszultseg egyre jobban atvette az iranyitast, kivulrol nyugodt voltam, mert egy anya nem sirhat, egy anya nem beteg! Hazajott Marci es bevitt a korhazba, egy oras papirmunka es egy teljesen felesleges ujbol uh utan kozoltek kapok agyat es vmikor fel5 utan Parragh doktor megmut engem. Apa elmegy, meg egy utolso adag instrukcio az alvashoz es ha netan kohogne mit tegyen es elbucsuzok, kerulom a tekintetet, nem szabad sirni, mosolyogni kell! 

Lefekszem haloingben az agyikomban es szobatarsam szoba elegyedik velem, megtorve az ilyenkor fennallo kenyelmetlen csendet. En orulok, h ot hozta elem az elet, a sors vagy barmi mas mert egyreszrol neki is jo volt h ott voltam - egyebkent a mehe 8 honappal a szules utan sem huzodott vissza es 24 napja verzett, a mehe tele alvadt vercsomokkal, amit ki kellett "onliteni" neki, ezert fekudt bent - mert o mar reggel 7 ota etlen-szomjan varta a kegyelmet, h mehessen a mutobe, masreszt nekem is jo volt mert elmeselte az o vetelesenek tortenet, tudott olyan dolgokat amiket en most atelek es ugy mondta ki oket ahogyan azokat en meg kimondani sem merek. Neki 12 eve volt, nekem 3 napja. Megkoszontem neki mikor mutobe toltak, h ott volt es hogy oszinten, a szemeiben konyekkel, kuzdve a sirassal elmeselte az o vetelesenek tortenetet es a tanacsait, az erzeseit. Segitettek, komolyan! 

O 12 eve egy szep karacsonyi reggelen, 27 hetes terhesen diszitette parjaval a karacsonyi fat amikor egyszercsak elontotte a ver. Mire beertek a korhazba a baba feje mar kint logott, megszuletett es meg elt. Elbucsuztak tole majd szepen elaludt a kisfiuk......

Borzaszto nem, hogy mekkora szemetseg ez az elettol! Meg kell szulnie egy tehetetlen, jonni nem akaro, haldoklo csecsemot akit meg sem foghatott es nem szeretgetjet, aki elmondasa szerint minden nap eszembe jut, titkon es felve, akire minden szulinapkor emlkezik es akit sosem felejt el, sosem dolgoz fel, csak erzelmileg burkol es alcaz! Aki orokke hianyzik majd az eletukbol! 

Sejtettem....tudtam en, hogy nem lesz konnyu es lasd.nem is az! Sosem jon el a feloldozas es a bekesseg! Nekem nem....nincs szivhangja! 

Jo volt mastol is hallani azt amit titkon megintcsak ereztem de takargattam, hesegettem es nem gondoltam ra! 

Aztan hirtelen bekukkantott Parragh doktor, gyors pisi, aztan a mutos ferfi bekisert, labakat fel, nezem a nagy fenyes lampakat es az utolso utani gondoltaom Lili volt! Nem a baba akit kikaparnak belolem, nem a Marci, nem az hogy eletemben eloszor altatnak es mi lesz ha barmi komplikacio tortenne, nem, csak es kizarolag Lili. Aztan jott a kanul es az altato, ket szippantas es aztan csak valahonnan messzirol a tavolbol hallom, hogy "Monika ebredjen" es aztan pedig hogy a mutos ferfi probal valoszinu az agyba attenni mert azt keri fogjam meg a bal kezemmel a vallait erosen es ne engedjem, atrak az agyamba. Tokkal - vonoval 30 perces volt a mutet es en akkor eszmeltem fel amikor az agyon koppant a fejem es betakartak. 

Akkor rohamtempoban tisztult az agyam bar a szememet nem tudtam csak resnyire kinyitni, mikor a Parragh doktor bejott es elmondta, hogy jol sikerult a mutet, tul vagyunk rajta,pihenjek es reggeli vizit utan haza is mehtek, ill.azokat a papirokat amiket elfelejtettem alairni ala tudom most irni vagy kesobb jojjon vissza. Gyorsan alairtam, mert a testem derektol felvele tudatanal volt. Az elmem tiszta volt, resnyire nyitott szemekkel odakapartam a nevemet es kiment a szobabol. Es akkor ott ereztem azt a borzalmat amit csak a szulesi fajdalmakkal tudok osszehasonlitani. Korulbelul egy es ugyanaz az intenzitas es fajdalom. 

A hatamon fekudtem, a terdeim merevek es valami belso kenyszer arra kesztetett h minden gorcsos fajdalomnal, becsipodesnel, nyilalasnal, dorzsoljem a talpaimat, sarkamat ossze es igy segitsem a fajdalom elmultat es elviseleset. Blrzaszto. Iszonytatoan faj mikozben egy hosszu vastag betet van alattad, folyik a vered es gyenge vagy. A hatamon fekudtem de ugy a legrosszabb,vajudni is de ugy nez ki mutet utan is. Nagyon sok idobe kerult mire az oldalamra tudtam huzni magam es kicsivel konnyebb lett. Jobb oldalam ugy nez ki az en mentsvaram, a vajudas alatt is ez jelentette az egyetlen elviselhetobb poziciot szamomra. 

Addigra a szobatarsam mar elmehetett haza, az ejszakas nover semmit sem segitett, ram sem nezett. Pedig egy forro vizes palackert vagy legalabb nehany ampulla fajdalomcsillapotoert olni tudtam volna, vagy ahogyan azt a mutetrol kitolt es nappalis noverkenel is lattam, bejott volna es segitettvolna erre a korhazi vastag betetre rahuzni a bugyimat h tartson es ne kenjek ossze mindent a kicsorgo veremmel.....nah mindegy, ez van. Nem szabad novervaltaskor mutetre menni es onnan kijonni...tessek megtanulni. Meg azt is hogy magadnak kell eli tezzel mindent es majd 6 oraval a mutet utan, masodszori probalkozas utan, mar nem szedulve sikerult a masfel meternyire levo taskamig elmasznom es kivennem a bugyimat es felvennem, onerobol es mar doltem is vissza az agyamba tovabb szenvedni. 8 oran at iszonytato fajdalommal eltem! Aztan valahogy percrol-percre nyilik a vilag, csillapodik a fajdalom, nincs huzodas es meg pisilni is el tudsz menni, eszel es iszol (aki korhazba keszul es szulni fog vagy hasonlo muteten dog atesni nagyon jo es kotelezoen betartando szabaly h otthon az asvanyvizes palack kupakjat tessek meglazitani, az osszesnek, mert annyi erod sincsen h lecsavard a meg feszes kupaktetot, nekem fel oras erolkodesembe kerult mire vizhez jutottam most es ha szukes utan nincsenek a szobatasak akkk lattak h en is a kupakkal harcolok alarcsak ok elozo napon, mikor ok voltak szules utan nem jonnek oda es segitenek) es igaz h a pisiles is nagyon fajo es olyan erzes mint mikor a pisi kozben a mehed osszezuhanna es behorpad a, de megy es setalni is tudsz es tenyleg percrol-percre erosebb vagy.  Mire masnap reggel ertem jott apa mar majdnem normalis tempoban es testtartassal tudtam setalni, mapedig, 3 nappal a mutet utan elmondhatom h zero verzes es zero fajdalom. De az eddig elvezeto ut a borzalom es kinok kenkoves koveivel van kirakva! 

A mutettol kaban meg megsirattam elhunyt babankat es elbucsuztam tole magamban de aztan az eloretoro fajdalom megbenitott es a vajudashoz hasonloan semmi masra nem tudtam koncentralni csak a fajdalomra es a tulelesre. Nem is sirtam tobbet, ezeddig, meg ezt a bejegyzest "papirra nem vetettem". De kell ez is, fogok is meg! Akarok is meg! 

Eljen a jelen, bizakodoan nezunk a jovobe, 3 honap mulva talan majd elkezdunk ujra probalkozni addig is titkon minden nap gondolunk ra es szeretjuk ot, tisztan es oszinten! 

Hianyzol baba! Nagyon, nagyon! 

  

Zsenikem

23. Honap

Naprol-napra egyre tobb osszefuggest lat at, az ok-okozatokkal tisztaban van, bar igaz neha keveri (azert kell bekapcsolni a biztonsagi ovet, hogy a rendor bacsi ne buntessen meg, mert akkor mehetunk a korhazba es hasonlok:)) azokat, de miutan javitjuk elismetli es a legkozelebbi alkalommal mar jol alkalmazza. Orokke ebben a korszakban kivanok elni, persze tudom ezt mondtam amikor egy es fel eves volt, nah meg mikor 9 honaposan mindent ertett abbol amit mondtunk neki, de imadom! Annyira jo erzes az, hogy van egy gyerreked! Komolyan, felszabadit es lekot egyszerre. Hianyzik a kaland es a csapongas is, persze, de kinek nem, mikor egy olyan lazas, kohogos, takony es nyal folyos betegsegen vagyunk tul, mint amit a mult het hozott, de tuleltem es tudom, hogy lesz majd olyan is amikor majd en is megpuhenhetek vegre. Hiszen most videken vagyunk a nagyinal, faradtabban megyek haza mindig, mint ahogyan idejottunk, de joleso faradtsag es a betegset is legyoztuk. Nem tagadom, hianyzik mar apa, nekem es neki is, de mar csak egyet kell aludni! Ezt pedig olyan ugyesen tudja kovetni Lili es jon, keri mutassam meg neki az ujjain, melyik ujjacskait kell behajlitani ahhoz, hogy az egyet meg tudja mutatni. :

Lehet, hogy az elfogultsah, lehet hogy az anyai sziv beszel belolem de nagyon okos kislany. Erdeklodo es az agya akar a szivacs, eddig ha az angol szavakkal "kinoztam" legyintett es ott hagyott, vagy par perc erdeklodes utan szinten tovabb allt. Manapsag azonban kifejezetten erdeklodik- onszantabol - az angol mondokak es szavak irant. Ebben az esetben is jon es keri ismeteljem es probalkozik, igaz keves sikerrel de probalkozik. 

Szerintem o az egyetlen kislany aki a tartalomjegyzeket "olvasva" keresi a tanult betuket: az o-vonoeni betut, a Z-oli betut es a M-ama betut, az allatos enciklopediaban szereplo fotok jogtulajdonosainak nevet beteve tudjuk, erdekli a nevuk, ismetli es keresi megint benne a tanult betuket. 

Nem hazudok ha azt mondom, minimum. 60 gyerekdalt es mondokat ismer, hibatlan szovegezessel dalolja egymas utan es utan.

Szamolni is nagyon regota tud, no nem ugy, hanem 1-10-ig hibatlanul szamol, de errol mar tobbszor irtam, ezt is magatol, egyszer csak elmondta es azota is tudja. 

A koranak megfeleloen rettento dackorszakos, csak azt es akkor csinalhatnek -ha hagynam - amikor azt a kisasszony szeretne: "anya, ne rancold a homlokod, anya ne nezz csunyan, anya azt nem tesszuk oda, anya ezt nem akarom, anya nem dobalja, anya nem kiabal es stb. Mindig mondom, neki h nem lesz egyszeru ferjet talalni neki ha igy folytatja!:)

Rendkivul erzekeny, tovabbra is. Ha a mesekonyvet dobom lustasag miatt akkor ezt olyan melyen gyokerezo erzekkel eli meg, amitol komolyan elcsodalkozom, mindig. A szamara nagyon fontos es szeretett dokgok vedelmet elveznek.

Az apjat imadja, meg mindig, helyesen teszi! "Apa a Lili babae",ennyit eleg is irnom, mikor kicsit odabujok apahoz, mert en is szeretnem ha engem is ugy simogatna mint az o kis tunderkejet, ha kell orakon az es mindenekelott! :) de hamar belatom, hogy bilibe log az ujjam:) apa sziveben egy akkora reszt "bitorolt" el Lili, hogy visszaszerezni nem tudom, de nem is akarom. Imadom nezni ahogyan jatszanak, imadom hallgatni amikor a furdokadban halaszlevet foznek csipetnyi borssal, bazsalikommal, boritjak a furdos jatekokat vissza a vizbe, a szertartast amit egyutt kezdenek a napok elejen es egyutt vegeznek a napok zarasaval. Imadom, hogy a tv elott ulve Lili a hajat piszkalja, apa a combjat es a pocakjat simogatja. Hogy jon napkozben, leteritetteti a rongyikajat es lefekszik, majd keri simogassan ugy, mint apa vagy amikor kicserelem a pelust kozli, hogy apa is igy szokta vagy pont az ellenkezoje, miert nem csinalom ugy ahogyan az imadott Apacica csinalja! Mindenre van egy kis szertartasuk, mindent lassan, atgondoltan, sok simogatassal, sok tanulassal es rengeteg nevetessel csinalnak egyutt! 

Joejt!

DR.CZEIZEL ENDRE!!! Csupa nagybetu, mert megerdemli!

Dr.Czeizel Endre doktorbacsinal jartunk...

Mindenki figyeljen! 

Aki csaladalapitast tervezi es aki a masodik vagy sokadik gyermeket tervezi! Annyi jo tanacsom es kozszolgalati kozlemenyem van, hogy tessek jegyzetelni vagy megosztani apaval /anyaval az infokat! 

Azt az elejen elmondom, hogy egy bankancslistas vagyam teljesult azzal, hogy talalkozhattam a doktor urral. Es ez olyan foldontuli elmeny, leirhatatlan. Nagykn sok dolog van a bakancslistamon amibol egyet sem sikerult eddig megvalositanom, de ez vegre sikerult! Mindig is nagy szimpatival fordultam fele, nem tudom megmondani miert de mindig erdekelt a munkassaga es az elert sikerei, pedig kozom nem volt akkor meg a gyerek vallalashoz, sot gyereket sem nagyon akartam, anyu a megmondhatoja. Szoval most 7 meterrel a fold felett, kint a vilagurben lebegek valahol, mert nemcsak hogy talalkozhattam vele, de olyan jo hirekkel is szolgalt. 

Aki tudja, aki nem annak elmondom gyorsan, hogy Lili kicsit sem tervezett, egy kalandos hetvegi hajokazas "eredmenye". Most elerkezett az ido - kozeledve masodik szuletesnapjahoz- hogy megprobalkozzunk a kistesoval. A terhes vitamint megvettem, szedegetem, de tele millio kerdessel es felelemmel adtam be a derekamat apanak. Nagyon erdekes egyebkent, kis kiterovel elmeselem, hogy ha korbenezek az ismeroseim es a rokonsagom kozott donto tobbsegben az apa a masodik gyerkoc akaroja. Pedig aztan tudjuk mennyire felnek az elkotelezettsegtol es attol, hogy fel kell adniuk az eletuk azon reszebol jo sokat. Valahogyan megtaltosodnak, elvezik az apasagot es kivanjak a kovetkezo elmenyt. De valljuk be, mi anyucik racionalisabban gondolkodunk hiszem tudjuk mi,yen az a 9 honapnyi terhesseg es a szules legyen az huvelyi vagy csaszaros szules. Nah meg az a rengeteg melo ami azzal jar, hogy egy egynapos aprosagbol 18 eves felnott legyen. Nalunk is hasonlo a szitu, egyik reggel apa reggeli kozben kozli, hogy akkor most dontsem el, hogy beszallok a buliba avagy sem, mert mindent ennek kell akkor alarendelni a jovoben. Bevallom igaza volt, nyilvan, de a dolgok halogatasaban nagyon profi tudok lenni, a strucc politikat en talaltam ki!

Azt is bevallom akkor nemet mindtam es soroltam a negatkv dolgokat egyre-masra, aztan elmult egy nap, majd ketto, vegul egy het, honap es lassan elerkeztunk oda, hogy akkor azt mondtam vagjunk bele, deee....jottek a de kezdetu mondatok, a felszek es a ketkedesek, ami nem csak egy hemangiomas anyuka fejeben tud megfordulni. Mert mi van akkor ha ujra hemangiomas lesz es rossz helyre no neki? De tudok majd ket gyerkocre figyelni egyszerre? A feltekenyeget hogy fogom kezelni, mert a napi szinten kezelt hisztik boven elegendoek az idegeimnek?! De mi lesz akkor ha olyan porgos kislany/kisfiu lesz aki ront es bont es maszik mindenre es kezelhetetlen es hisztis? Az en nyugodt Lilim hogyan idomul majd egy ilyen tesohoz? Mire vegre olyan jokat alszunk este Lili egesz estes nyugodt alvasanak koszonhetoen, most megint a kialvatlansag legyen az ur nalunk, ujra be kell "zarkozzak" itthonra, pedig mar olyan mobilsak vagyunk es megint uja szoptatni kell, amit en - ne tessek megkovezni vannak ilyen anyak, de ettol fuggetlenul megtettem mindent hogy neki elegendo teje legyen - szivbol utaltam es meg a gondolni sem szeretem ra?! Mi lesz ha ketto lesz beteg, mi a fenet csinalok itthon egyedul kettovel akkor? Egy kicsivel a nyaralas sem egyszeru, kettovel kell szervezni es tervezni?! 

Nah szoval ez es ehhez hasonlo millio kerdes hullamokban tor fel es kinoz este es reggel. Azan vettem egy nagy levegot es belattam, hogy oke, nem mehet ez igy, valamilyen uton modon de ezt a millio kerdest el kell kezdenem leredukalni es valaszokat talalni, vagy meglelni a modjat annak hogyan csokkenthetoek le. Igy jutottunk el dr.Czeizel Endre genetikus professzorhoz!  

A Magzati Diagnosztikai Kozpontban hetente ketszer rendel, idopontos bejelentkezes utan nagyjabol fel oras kesessel de fogadott, megannyi interjut adott elotte. Apa szkeptikus volt, de aztan o is rajott, hogy szukseges volt elmennunk. En olyan szinten megnyugvasra leltem nala, hogy komolyan odamentem volna es megoleltem volna. Olyan aranyos idos ur, logo also voroslo szemhejjal es a kemoterapia okozta kimerultseggel a hamgjaban en mondtam volna neki azt a legszivesebben, hogy visszajovunk mi maskor is csak pihenjen. De hiaba, o meg igy felig gyogyult rakos betegseggel is dolgozik ea egyik statisztikai adatot a masik utan mondja es figyelmeztet es tanacsol es figyelemre int! Imadtam ott lenni, imadtam hogy vegre egy orvos 100%-ban figyel arra amit mondok, neveztesen hogy 2 hetig menstrualok aztan 3 nap piheno utan ujbol vagy hogy fel evig semmi es nem azt mondja erre - mint a tobbi nogyogyasz - hogy varjunk meg, hanem legyint es ez csattint a szajaval azzal a felkialtassal, hogy nem varhatunk! Hat nem, tenyleg nem, mert 14 eves korom ota varok es egy boltig nem megyek ugy el, hogy ne legyen a taskamban pot bugyi es betetek garmadaja, mert ha Niagarakent ont el akkor nincs az a tampon aki ezzel megbirkozik! Feljegyzet mindent es kerdezett, rengeteget! 

Egy csaladfat rajzolt le neki elozetesen a doktor ur asszisztense, meg vartunk o is kerdezett tolunk. Minden betegsegre rakerdeztek, a vercsoportunkat nem tudtuk de most mar annak ks utana nezek, ugyanis a genetikaban ennek nagy a jelentosege! Elmondtuk, hogy Lili kapcsan jottunk ill.hogy az en rendszertelensegemben egy rendszert talaljunk. Szigoru hazi feladatot is kaptunk. Nekem ket cikluson az minden reggel homeeoznom kell. Nyelv alatt 5 percig nyugiban fekszik anya reggelente es feljegyzi egy kapott diagrammon mennyi a testhomersekletem. Ugyanis peteereskor 2 tized celzius fokkal megemelkedik a nok testhomerseklete. Innen indulaz egesz, ha ket cikluson at majd a vegen attekinti ezt a akapott diagram lapocskat akkor kovetkeztetni tud sok mindenre, legalabbis azt mondta.

Beszelt arrol is, hogy a legujjabb kutatasok amiben o is benne volt azt bizonyitjak hogy a mehben takalhato simaizmoknak semmi koze a hasfalban es a mellkasban talalhato nemtudom en milyen izmokhoz, magyaran szabad emelgetni terhesseg alatt, sot kell is! No, nem mazsas sulyokat de a veteleseket nem a sulyos nagyteso megemelese es a szennyes kosar cipelese okozza. A kutatasok arra iranyultak, hogy a terhesseg alatt vegig aktivan, pocakmereznek es komfortunknak megfeleloen mozgunk - itt a terhesseg elotti evek is szamitanak - akkor tobb oxigent kepes a szervezetunk izomrendszere felvenni, tobb oxigent kap a baba az elso kritikus fejlodesi szakaszban es bizonyitottan okosabb lesz a gyerkocunk! 

Itt mondanam el, hogy soha senki nem tudott ravenni es kelloen megindokolni nekem, miert is fontos a mozgas! Mostanaig! A gyermekemert mindent! Alig varom, hogy sportolni tudjak menni, annyira osztonzoleg hatott ram amit elmondott! 

A masik dolog amire megkert a terhesvitamin szedese mellett az az, hogy semmifele formaban ne igyak egy csepp alkoholt sem a terhesseg alatt. Azt mondta, az hogy minden nap egy deci voros jo az anyanak a legnagyobb marhasag! Szigoruan megkert, hogy ne. Ugyanis megint egy kutatasra hivatkozva elmondta, hogy az alkohol idegrendszer "olo" hatasa miatt a baba a meglevo idegsejt szamnal joval kevesebbel indul neki az eletnek, aminek hatasait majd 60 eves koraban fogja erezni magan. Ugyanis olyan szintu elbutulas jelentkezik, ami visszafordithatatlan. Szoval miert is csesznenk ki a kicsivel azzal, hogy alkoholt iszunk? Tessek leallni vele, nem kell a deci sem. 

Ugyanez vonatkozik a sofogyasztassal kapcsolatos kimutatasokra. Drasztikusan vissza kell venni a sobol, de erre azt mondta akkor fog kulon kiterni ha terhesek leszunk es visszamegyunk majd hozza egy nullas ultrahangra. 

A nullas ultrahangnak ket celja van, egyreszt a mehen kivuli terhesseget egy tablettaval azonnal megszunteti es kezeli tudja helyben, masreszt nagyon sok terhesseg iker terhesseggel indul es az iker teso nagyobb reszben felemeszti sajat testveret. Ilyenkor is kozbe kell lepni. 

Maga a kozultacios alkalom tehat 3 reszre bonthato fel:

-genetikai tanacsadas, lasd.amin mi is voltunk

-vissza kell menni a hazi feladatokat leadni es kielemezni

teherbe eseskori nulladik uh 

Es aki figyelt es tudja tartani az iramot es a fonalat is tudja kovetni mondtam, hogy hazi feladatokkal tertunk haza, apa is kapott. 

Apafeladata nem mas, mint mikor en a ket havi ciklusomat kitoltve kerek idopontot a kovetkezo talalkozora elvigye magaval kis Eros Pistas uvegben a kis lurkokat, vagyis egy szep adag spermiumot kert az Apatol! Ezt aznap kell produkalnia, mert 3 oran belul el kell juttani a dokibacsinak es kielemzesre kerul. Ugyanis nagyon sok ferfi nem tud rola, de bizony ok is fontos szerepet jatszanak abban milyen baba fog szuletni, magyaran ha gennyes vagy "beteg" a spermium akkor azt ki kell kezeltetnie mindenkeppen. Tunetekkel nem jar, de illendo egyszer egy eletben ,egnezetni, szoval anyucik hajra! Tessek apat elzavarni, egy kis uvegbe menjen a dolog, megszakitott kozosules vagy onkielegeites is megfelelo modja a minta leadasanak! :) a dokgot rank bizta, de en azota ezen mosolyok....:)

Nah a lenyeg, hogy apat ks megvizsgaljak es ha minden adat elotte van megmondja, hogy szerinte melyik az a 24 ora amikor egy pete kesz a beagyazodara es a randira a kis spermiumokkal. :) 

Vegszokent, en mindinenkinek akanlom, hogy jusson el egyszer hozza vagy a kollegaihoz ha mar o nem lesz - mert valljuk be beteg es idos is mar - es kerdezzen meg mindent, megkapja mindenre a kesz valaszokat. Nem kell kerdesekkel a fejunkben kattogni, el kell menni es hagyni kell, hogy meggyogyitsanak es/vagy segitseget adjon abban, hogy kell nagy valoszinuseggel nem beteg gyerkocot nemzeni! 

Nyilvan mondhatja egy semmifele problemaval nem kuszkodo par, hogy neki ez felesleges, az elso is poccre jott ossze, a masodik is ugy fog....mar a tudasert erdemes elmenni, egy ilyen orias szemelyiseggel talalkozni es beszelni vele kulon megeri es ha meg segiteni is tud, az nagyszeru! Senkinek nem felesleges, mert mindenki csaladjaban vannak betegsegek es eszrevetelek, mindenre tud valaszolni es megnyugvast hoz anyai/apai szivetekbe! 

Nekem egy mondata azonban a vilagot jelentette, felert egy feloldozassal es kozuhanassal : 

A hemangioma oroklodese kizart, a masodik gyermeken valo megjelenesi esely szinte nulla!

Szoval kedves "szinte nulla" maradj is ott ahol vagy, nekunk nincs szuksegunk rad! Bye-bye!:)