Gőcze kisbaba elt kb.8 hetet!
2015.01.19 - 2015.03.19
Nyugodj bekeben es orokke hianyozni fogsz Nekunk!
Szeretunk Teged es orokke gondolni fogunk rad!
Minden ev Sandor napjan pedig csak Erted egnek majd a gyertyak itthon...itthon ahova olyan nagy Szeretettel vartunk Teged!
Sajnos el kellett, hogy valjunk de igerem neked ott a fent a kisangyalok majd vigyaznak rad. Talakozhatsz a dedi papakkal es mamakkal akik majd gondodat viselik.
Most mar nem faj semmi, aludj szepen Tunderkem!
Anya csak azert sir, mert Hianyzol, de te csak Aludj szepen! Jo ejt! Almodj szepeket, kesobb majd talakozunk!
A tortenetunk hosszu es szivszorito. Sosem gondoltam volna, hogy ez velunk ks megtortenhet. Nyilvam tudtam, hogy az elso harom honap rizikos, de almomban sem mertem gondolni es meg vallanom, most sem hiszem el hogy ez velunk is megtortenhetett. Az elet, a sors olyan kegyetlen volt velunk, hogy erzem sosem fogok napirendre terni felette es igazsagot sem fog nekem senki szolgaltatni. Nem celom az elriasztas csak azok olvasnak engem- ugy gondolom - akiknek hasonlo rugora jar az agyuk es a szivuk, ertenek es erzik sulyat annak ami velunk tortent es fog tortenni eletunk soran. Csak meselek, mert bizony akarmelyik nap barmi megtortenhet, nem biztositek sem a 3 honap sem a 9 honap pocakban toltott ido arra, hogy epp es egeszseges babank szuletik. Mit tudunk tenni ellene? Imatkozunk? Nem gondolunk ra? ....egyik sem jo megoldas, en mar tudom. Az ima nem hasznal es az ha nem gondolunk a rosszra attol meg ott kattog a fejunkben, kimondatlanul. Erzelmek vihara egy gyerekvallalas es a terhesseg egesze, a kezdeti probalkozastol a szules utani pillatokig.
Szerintem nincs Isten - elnezest minden vallasos embertol - es ezek utan tovabbra sem hiszem, hogy lenne. Egy Istennek mondott vki nekem ne mondja, hogy egy 8 hetes pirinyo kis baba, akinek eppen hogy kifejlodott a kicsi fejecskeje, a kis szive eppencsak elkezdett kezdetleges kis vert pumpalni, akinek a kezei es kabai csak egy kis puklihoz hasonlitanak tud olyan rossz es arto dolgot tenni es vetkezni ami miatt a buntetese halal lehetne! Akkor a nagybetus SORS tehet rola? Ahh, a sors bekaphatja, tisztelettel! Akkor hat kit hibaztathatok? A genetikat es a mi genallomanyunlat, vagy magamat amiert nem tettem meg mindet azert, hogy valoban jo anya legyek a szuletendo gyermeknek? Oszinten megmondom, nem tudom! Kattog az agyam es testen kivuli fajdalommal tor ki belolem a siras egy olyan formaja amit en, eddigi eletem soran sosem produkaltam.
Mert milyen egy gyermeket sirato anya? Elmeselem, mert kell hogy tudjatok rola!
Az egesz februar elso hetvegejen kezdodott. Ereztem h behorpad a derekam, hanyingerem van a kocsiban reggel, szedulok es a cicim is dagad. Mondtam is apanak, hogy en tuti terhes vagyok. Elso probalkozasink egyiken sikerult "golt" lonunk es egy szep szombat reggel rapisiltem eletem elso terhessegi tesztjere ami zero varakozas alat azonnal megmutatta azt amit en mar tudtam, hogy ket csikos terhesek vagyunk. Apa eppen a Lilit tette tisztaba, oltoztette, storykat seselgettek egymasnak a pelenkazon fekve mikor szotlanul bevittem a terhessegi tesztet remego gyomorral es kezekkel, megmutatam neki es csak neztem ot. Apa vett egy levegot es a ra jellemzo szexi mosolyaval "ossze mosolyogtunk" majd mondtam, hogy anya megy es pityereg kicsit! :) erre Lili nagy komolyan momdja, hogy Anya nem megy sirni, anya nem sir! :) leultem a konyha asztalhoz, szurcsoltem a teamat es orultem! Nem voltam keszen ra, mert meg akkor is es most is egy gyerekes anyanak kepzelem magam de vartam es mar szamoltam is a honapokat es mondtam apanak, hogy oktoberben szulunk! :) izgatottan vartuk, szamoltam a heteket, a ho vegen elmentunk a Parragh Doktorhoz aki ovaintett meg minden messzemeno abrandoktol, mondta h babonas, varjunk a vervetellel es a terhes gondozassal a 3.honap vegeig, de ki foglalkozik ilyenkor a babaonakkal. Izgatott voltam, feltettem es ovtam a kis porogyot, kacerkodtam a nevekkel es apaval is. Minden szep volt. Telt s mult az ido! .....
Mikor a doktor urhoz mentunk a szokasos 2.havi rutin vizsgaltokra orommel ujsagoltam, hogy kb.egy hete megszuntek az elso terhessegemre egyaltalan nem jellemzo rosszulletek. Semmi szedules, kinzo derekfajas es hanyinger, semmi etelundor es semmi illat(szag) erzekenyseg! 8 hetnyi tomeny egesz napos, minden napos rosszulletek utan fitt es ude voltam, konnyeden vittem Lili nathajat es hanyasos fertozeset. Orultem, hogy nem kell a 3.honap vegeig kinlodnom, orultem h elmultak a rosszulletek. Barcsak tudtam volna, hogy a 3. Honap elott elmulo rosszulletek nem jelenthetnek mindig jot onmagukban. Barcsak? A feneket, a dolgon akkor sem valtoztatott volna, a mi pici babankrol ugyanis azon a szerda delutani napon, doktor ur rettento hosszu es fajdalmas hallgatasa utan kiderul, hogy nincs szivhangja!
Mar a hosszu hallgatasbol tudtam h baj van, rosszat fog mondani. Az alatt a mely es sotet fel talan egy perc alatt csak a szemeit neztem a doktor Urnak aztan a monotort neztem. Megallapitottam h a kis, egy honapos gombocunkbol mar kezd igazi baba forma lenni, lattam h ott van a mi kis babszemunk, de akkor miert nem beszel? Miert hallgat? Baj van? Beteg?
szepen fejlett baba, csak az a gond hogy nem latok szivhangot!
Nah ne, az nem lehet. En mar teljesen bele eltem magam h babank lesz, ne mondjon ilyet!
De, sajnos ez van, a babanak nincs szivhangja. Van ilyen, sajnalom. Senki nem tudja miert halnak el a kezdeti idoszakban a magzatok.
En csak fekszem ott, kozlom hogy ez nem jo hir, nem fogom fel! Ertem mit beszel de nem fogom fel. Hogy akkor most halott lenne?
Aztan targyulagos leszek es mikozben lemaszok a vizsgalo szekbol, torlom le magamrol az uh zselet es mondom, hogy akkor ezt a vizsgaltot most nem koszonnem meg kerdezem rogton, hogy akkor o hogyan kerul ki belolem?! Doktor Ur kozli, h egy het mulva ha addig nem talasztalunk nagydarabos, eros verzest akkor ha szeretnenk o elvegzi a mutetet a Szent Imre korhazban. A doktor Ur is sohajtozik, en meg indulok vissza az oltozokabin fele, ami elott apa all. (A mi magan rendelesunkre az apukak is bejohetnek)
Eletem minden valsagos pillanataban ha apara nezek en elkezdek sirni. Akar azert mert o bantott meg akar azert mert vele egyutt sirhatok, biztonsagot ad es az arca, a piszta lenye , tudatalatt es sptudatossag teljes hianyaban, spontan, hagyja kirobbani azokat az erzeseket belolem amiket olyan nagyon tudok palastolni es cipelni akar evekig, eleten at. Nekem o ad megvaltast es hozza el a megkonnyebbulest, adja meg azt az erzelmi biztonsagot azzal h ott van es kiordithatom magam, azert mert megbantott vagy eppen mikor krizishelyzetet elunk at, egyutt. Szoval lemasztam a vizsgalati asztalrol es elindultam az oltozo fele. Fejemben ott kattog azon 8 egyszeru lepes alatt - vizsgalati asztaltol az oltozoig - hogy akkor ez a 8 het kemeny szenvedes es rosszullet semmive lett? Hogy o meghalt? Nem ver a szive? Mivan? Nem ver? Tenyleg, most hogy mondja a doktor nekem is feltunt h nem pulzal, verdes a kis mellkasaban az a Lilitol jol megszokott kis szivecske, de elhesegettem! Hesegetek, latjatok, attol meg ott van, atfutott a fejemen, de hesegettem. Ahogyan az odauton is hesegettem, azt h nem fejlodik rendesen, baj lehet?! Ah de dehogy, megyunk autoval, apaval, nem lehet gond, hiszen velunk ilyen nem tortenhet.
De igen!
Ranezek apara es jonnek az erzelmek. Apa arca szomoru es higyjetek el, 7 eve tarto kapcsolatunk alatt nagyon keveset lattam ezt az arcot, o egy eros, erzelmeit teljes mertekben takaro ferfi, de szomoru es ez a fent emlitett megvaltas amit kivalt belolem az arca ha baj van tette lehetove azt hogy ezen pillanattol kezdve konnyesedni kezdett a szemem, neztem a szemet de tudtam h fel kell oltoznom, erosnek kell maradnom, nem szabad sirni, itt nem. Elkaptam a tekintetem es berohantam az oltozobe. Oltozok....
Apa targyilagos es szomoru hangon kerdezi, hogy akkor most mivan??!? Doktor ur elmondja, hogy sajnalja, reszvetet nyilvanit es ujra mondja hogy a koraterhessegek eleg nagy szazaleka elhal. Sajnalja, es ujra hogy sajnalja....
En elkozben az oltozo tukorjeben meglatom a pirinyo kis domborulatomat mikozben oltozom es eltorik a mecses, jonnek a konnyek, hangtalanul de akkorak akar a hegyek. Vegig nezem magam a tukorben mikozben apaek targyalnak huvos nyugalommal...
Es mikor lehet ujra probalkozni? - kerdezi apa, nyugalommal a hamgjaban, targyilagosan. Doktor ur elmondja, hogy jobb ha 3 honapot pihen ilyenkor a meh es majd utana, akkor mar biztosan sikerulni fog a terhesseg is. Ki kell tartani, feldolgozni, meg kell gyaszolni es lehet ujra probalkozni. ....
Szerintem mar eszrvettek h szipogok, mar nem megy hallkan a siras. Apro kis konnycseppekre, hangos huppogesbe valtok at....
Kilepek es meglatom apa szemeit, doktor ur fele fordulok, elmondja megegyszer hogy sajnalja, ezt meg kell gyaszolni, az a tapasztalata h hagyni kell ilyenkor az anyakat, es kesobb kivenni az aprosagot. Azt az aprosagot akinek nincs szivhangja!! De szeretne ha egy masik lrvos is megnezne a babat, ezert a Szent Imre uh kozpontjaba is menjek el esaz ott kapott eredmeny utan hivjam fel ot hogy megbeszeljuk a reszleteket! ....
Ekozben en huppogok es sirok, nem birok a doktorra nezni, csak az asztalat nezem, nezek a nagy semmibe es ....es nincs szivhangja! Halott! Halott emberke van a pocakomban, igen, tenyleg nem kalapalt a szive, tudtam en h hianyzik vmi a keprol....apa a vallamra teszi a kezet es lehajtott fejjel nez o is a semmibe. Sohajt, fizetunk es a kapott beutaloval elindulunk kifele.
Az aszisztensnek nem birok megszolalni, Marci mondja, hogy nincs szivhang! Szo nelkul csendben es a leheto leghidegebb levegoju szobaban allok es sirok, pityergek, probalom visszafogni az uvoltest ami feszit. Kilepunk az ajton es beulunk a kocsiba, nem nezek ezen ut alatt apara, masnap reggelig nem tudok. Csak ulok az autoban, szotlanul, sirva es es sohajtozva. Nem tudok megszolalni, apa hagyj engem sirni. Hazahoz es elmegy Liliert aki ezalatt a nagyieknal volt.
Egyedul vagyok, sirok. Levetkozom es olyan erovel rohanok a furdobe mint egy sprinter, tepem le a ruhakat magamrol es allok be a forro zuhany ala.
Es itt jon az amirol egy anyai sziv osszeomlasa valik megfogalmazhatova:
A zuhany alatt, a csempenek tamaszkodva olyan szinten uvoltve sirok amit eddig es ezutan csak akkor produkalok ha eszembe jut o, az artatlan kis aprosag aki azota mar nincs is a pocakomban, idegen kezek boncoljal es vizsgaljak, majd korhazi hulladekkent eltuzelik es valik semmive, megfoghatatlanna, egy olyan semmive akihez meg kimenni sem tudok a temetobe, akit nem tudok valos idoben gyaszolni es simogatni. Ugy uvolt az ember hogy konny ar nem jon, de levego is bennakad, a szad hatalmasra tatod es az arcod eltorzul. Uvoltesz!
Mint ahogyan itt es most en is....
Csak azt tudod mondani h Miert? miert? miert? miert?
Nem merek lenezni a pocakomra, megerinteni sem merem, csak csukott szemmel allok a zuhany alatt es orditok, uvoltok es sirok. Nem tudom megmondani meddig alltam a zuhany alatt...de aztan erot vettem magamon, eszembe jutott amit a doktor ur bucsuzul mondott, hogy ebben is van egy jo dolog, az hogy van egy gyonyoru lanyunk, masoknak sosem sikerul az ami nekunk igen es oruljunk, hogy o van nekunk! Es akkor, ott a zuhany alatt nyert ertelmet az amit akkor boduletes bolondsagnak tartottam. Mert akkor, ott a rendeloben kerdeztem magamtol, hogy ebben mi a jo?! Az hogy van egy gyerekunk, pontosan tudjuk milyen is szulonek lenni, meg fajdalmasabb egy ujabb elvesztese, akinek meg egy sincsen nem is tudja igazan mit gyaszol! De meg kell vallanom, ahogyan irtam is, csak a zuhany alatt valtak erthetove a doktor szavai. Valoban, nekunk ott van Lili. Aki a semmibol jott, imadjuk, szeretjuk, a mi babank, aki el es imadnivalo. A legtunderibb arcocskaval es erzekenysegevel. A pimaszsagaval es a csintalansagaval, o aki mindjart hazaer es nem szabad h lassa, hogy anya sir! Hiszen anya nem sirhat! Kimaszok hat a zuhany alol es apa polojat felveszem, bebujok az agyba es lefszem es sirok tovabb.....
Hallom, hogy hazajottek es beszelgetnek. Es ekkor olyat mond Lili apanak kint a konyhaban amit akkor es ezelott es azota sosem mondott de nagyon helytallo kijelentese volt.
Apa nezd hogy ver a szivem, nagyon ver !
Apa visszakerdez, hogy ver a szived?! Hangjan hallani az oromot!
En meg fekszem a sotet haloban es hallom ezt, valoban neki ver a szive es ez a lenyeg!
Sosem felejtem el!
A masnapi uh vizsgaltra belulrol ordito, gat moge visszatomkodott erzesekkel, egyedul megyek. De az uh asztalon fekve megint eltorik a mecses es mikor mondja a doktor no is, hogy "ez bizony tenyleg nem kalapal, igaza volt sajnos a doktor urnak " nem tudom megallitani es omlik a konnyem. Kirohanok a varotermbol, le a ruhatrhoz, elkerem a kabatom es rohanok a rendelo elotti padhoz, leulok es hivom a doktor urat h akkor mi legyen. Megegyezzunk a szerdaban, 1 orara bemegyek a Szent Imrebe es delutan folyaman elvegzik az altatasos vizsgaltot, csak reggelizek es aztan se enni se inni nem szabad. Leszuljek ugy h lehet h bent kell aludnom azon az esten, ha addig spontan el nem vetelek.
Levego, levego, levego, nyugalom, buszon nem bogunk. Konnyes szemmel ulok a buszra es sietek haza, szerencsere mindn csatlakozasom egymas utan erkezett, nagyon ha,ar hazaertem es a buszmegallobol latom, hogy apaek is setalnak haza a mamatol, hogy ebedeljenek itthon es agyba bujjon a kisasszony, johet a delutani alvas. Apa eszreveszi, hogy jovok, Liknek szol.
Lili pedig a pottom labain, azzal a tinderi mosolyaval fut felem es olel meg engem.
Pontosan ertuk erdemes ezt az egeszet csinalni es az h most egy halott gyerek van a pocakomban, aki nem fog soha igy rohanni felem, aki nem lesz ott minden reggel, koszont a kis edes pofijaval, mosolyaval, nem lesz szuletesnapja sem es mindig es minorokke hianyozni fog az eletunbol halott mert nincs szivhangja, ez az ami miatt az anyai sziv ugy tud uvolteni ugy s ahogyan azt ecseteltem mar!
Nem merek sirni csak besatlok veluk, lefektetem Lilit es huvos nyugodtsaggal kozlom apaval h kov.szerdaig vagy kilokodik vagy befekszunk a korhazba. Kiakadok azon h csutortokon este apananak a haverokkal kell mennie sorozni en meg itt uvoltok es sirok es magamon kivul vagyok de egy hettel kesobb belatom, hogy o mindig is ilyen volt, neki a haverok a "gyogyszerei" a rosszra es a gondokra, neki a nyuzsi es a porges es az erzelmek teljes elzarasa a "fo profilja" nekem a betakarozas, sotet szoba es a boges, az olelesere es a kozelsegere akkor szamithattam mikor a rendeloben kiderult a rossz hir, o ott elzarkozott es palastol. Most en jovok, en tudom magamban elpakolni a dolgokat, ebben o nemigen tud segiteni.
Azonban ott es akkor nagyon de nagyon haragudtam ra, csak arra vagytam h sirhassak a vallain es egesz nap oleljen, de nyilvan ezt sem az eletunk sem a Lili sem az elet sem a szemelyisege nem engedte, engedhette meg maganak, belatok en mindent, csak ido kell nekem mire az erzeseimet helyre pakolom es meg tobb ido mire tisztan latok mindent es nem fogok egy taknyos kolyokkent pityergos fejet vagni ha eszembe jut ez a baba akinek nem volt szivhangja! Megallt a szive, egyszeruen megallt! Elaludt! Nincs szivhangja!
2 napig rendeluetlenul sortam, aztan elakadtak a konnyek, bezart a konnybazar es semmi. Ugy ereztem oke, most megnyugodtam, elfogadtam h egy halott babat kell cipeljek egy hetig es ment tovabb az elet, sutott a nap, meleg volt ea szep ido. Ikea kerti butort kell venni, nem azt akartam ezelott a szornyuseg elott? Vagy a korlatokra viragot vegyek, nah de milyet? Reggeli Lilinek, jatek es programok, elmegyunk a kisboltba es a camponaba, vasarolunk es vagyunk. Szerdaig nyugalom es meg mosolyogtam is, harmadnap mar mosolyogtam. Harmadnapra feltamadtam hamvaimbol es mosolyogtam az arcomba suto napocskara. Nem gondolkoztam, tenyleg nem!
Szerdaig!
Szerdan reggel elinteztem mindent ami az itthoni lethez szukseges, meg nem vagyok, Lilivel kapcsolatban kiadtam minden utasitast es a gyomromban feltoro belso feszultseg egyre jobban atvette az iranyitast, kivulrol nyugodt voltam, mert egy anya nem sirhat, egy anya nem beteg! Hazajott Marci es bevitt a korhazba, egy oras papirmunka es egy teljesen felesleges ujbol uh utan kozoltek kapok agyat es vmikor fel5 utan Parragh doktor megmut engem. Apa elmegy, meg egy utolso adag instrukcio az alvashoz es ha netan kohogne mit tegyen es elbucsuzok, kerulom a tekintetet, nem szabad sirni, mosolyogni kell!
Lefekszem haloingben az agyikomban es szobatarsam szoba elegyedik velem, megtorve az ilyenkor fennallo kenyelmetlen csendet. En orulok, h ot hozta elem az elet, a sors vagy barmi mas mert egyreszrol neki is jo volt h ott voltam - egyebkent a mehe 8 honappal a szules utan sem huzodott vissza es 24 napja verzett, a mehe tele alvadt vercsomokkal, amit ki kellett "onliteni" neki, ezert fekudt bent - mert o mar reggel 7 ota etlen-szomjan varta a kegyelmet, h mehessen a mutobe, masreszt nekem is jo volt mert elmeselte az o vetelesenek tortenet, tudott olyan dolgokat amiket en most atelek es ugy mondta ki oket ahogyan azokat en meg kimondani sem merek. Neki 12 eve volt, nekem 3 napja. Megkoszontem neki mikor mutobe toltak, h ott volt es hogy oszinten, a szemeiben konyekkel, kuzdve a sirassal elmeselte az o vetelesenek tortenetet es a tanacsait, az erzeseit. Segitettek, komolyan!
O 12 eve egy szep karacsonyi reggelen, 27 hetes terhesen diszitette parjaval a karacsonyi fat amikor egyszercsak elontotte a ver. Mire beertek a korhazba a baba feje mar kint logott, megszuletett es meg elt. Elbucsuztak tole majd szepen elaludt a kisfiuk......
Borzaszto nem, hogy mekkora szemetseg ez az elettol! Meg kell szulnie egy tehetetlen, jonni nem akaro, haldoklo csecsemot akit meg sem foghatott es nem szeretgetjet, aki elmondasa szerint minden nap eszembe jut, titkon es felve, akire minden szulinapkor emlkezik es akit sosem felejt el, sosem dolgoz fel, csak erzelmileg burkol es alcaz! Aki orokke hianyzik majd az eletukbol!
Sejtettem....tudtam en, hogy nem lesz konnyu es lasd.nem is az! Sosem jon el a feloldozas es a bekesseg! Nekem nem....nincs szivhangja!
Jo volt mastol is hallani azt amit titkon megintcsak ereztem de takargattam, hesegettem es nem gondoltam ra!
Aztan hirtelen bekukkantott Parragh doktor, gyors pisi, aztan a mutos ferfi bekisert, labakat fel, nezem a nagy fenyes lampakat es az utolso utani gondoltaom Lili volt! Nem a baba akit kikaparnak belolem, nem a Marci, nem az hogy eletemben eloszor altatnak es mi lesz ha barmi komplikacio tortenne, nem, csak es kizarolag Lili. Aztan jott a kanul es az altato, ket szippantas es aztan csak valahonnan messzirol a tavolbol hallom, hogy "Monika ebredjen" es aztan pedig hogy a mutos ferfi probal valoszinu az agyba attenni mert azt keri fogjam meg a bal kezemmel a vallait erosen es ne engedjem, atrak az agyamba. Tokkal - vonoval 30 perces volt a mutet es en akkor eszmeltem fel amikor az agyon koppant a fejem es betakartak.
Akkor rohamtempoban tisztult az agyam bar a szememet nem tudtam csak resnyire kinyitni, mikor a Parragh doktor bejott es elmondta, hogy jol sikerult a mutet, tul vagyunk rajta,pihenjek es reggeli vizit utan haza is mehtek, ill.azokat a papirokat amiket elfelejtettem alairni ala tudom most irni vagy kesobb jojjon vissza. Gyorsan alairtam, mert a testem derektol felvele tudatanal volt. Az elmem tiszta volt, resnyire nyitott szemekkel odakapartam a nevemet es kiment a szobabol. Es akkor ott ereztem azt a borzalmat amit csak a szulesi fajdalmakkal tudok osszehasonlitani. Korulbelul egy es ugyanaz az intenzitas es fajdalom.
A hatamon fekudtem, a terdeim merevek es valami belso kenyszer arra kesztetett h minden gorcsos fajdalomnal, becsipodesnel, nyilalasnal, dorzsoljem a talpaimat, sarkamat ossze es igy segitsem a fajdalom elmultat es elviseleset. Blrzaszto. Iszonytatoan faj mikozben egy hosszu vastag betet van alattad, folyik a vered es gyenge vagy. A hatamon fekudtem de ugy a legrosszabb,vajudni is de ugy nez ki mutet utan is. Nagyon sok idobe kerult mire az oldalamra tudtam huzni magam es kicsivel konnyebb lett. Jobb oldalam ugy nez ki az en mentsvaram, a vajudas alatt is ez jelentette az egyetlen elviselhetobb poziciot szamomra.
Addigra a szobatarsam mar elmehetett haza, az ejszakas nover semmit sem segitett, ram sem nezett. Pedig egy forro vizes palackert vagy legalabb nehany ampulla fajdalomcsillapotoert olni tudtam volna, vagy ahogyan azt a mutetrol kitolt es nappalis noverkenel is lattam, bejott volna es segitettvolna erre a korhazi vastag betetre rahuzni a bugyimat h tartson es ne kenjek ossze mindent a kicsorgo veremmel.....nah mindegy, ez van. Nem szabad novervaltaskor mutetre menni es onnan kijonni...tessek megtanulni. Meg azt is hogy magadnak kell eli tezzel mindent es majd 6 oraval a mutet utan, masodszori probalkozas utan, mar nem szedulve sikerult a masfel meternyire levo taskamig elmasznom es kivennem a bugyimat es felvennem, onerobol es mar doltem is vissza az agyamba tovabb szenvedni. 8 oran at iszonytato fajdalommal eltem! Aztan valahogy percrol-percre nyilik a vilag, csillapodik a fajdalom, nincs huzodas es meg pisilni is el tudsz menni, eszel es iszol (aki korhazba keszul es szulni fog vagy hasonlo muteten dog atesni nagyon jo es kotelezoen betartando szabaly h otthon az asvanyvizes palack kupakjat tessek meglazitani, az osszesnek, mert annyi erod sincsen h lecsavard a meg feszes kupaktetot, nekem fel oras erolkodesembe kerult mire vizhez jutottam most es ha szukes utan nincsenek a szobatasak akkk lattak h en is a kupakkal harcolok alarcsak ok elozo napon, mikor ok voltak szules utan nem jonnek oda es segitenek) es igaz h a pisiles is nagyon fajo es olyan erzes mint mikor a pisi kozben a mehed osszezuhanna es behorpad a, de megy es setalni is tudsz es tenyleg percrol-percre erosebb vagy. Mire masnap reggel ertem jott apa mar majdnem normalis tempoban es testtartassal tudtam setalni, mapedig, 3 nappal a mutet utan elmondhatom h zero verzes es zero fajdalom. De az eddig elvezeto ut a borzalom es kinok kenkoves koveivel van kirakva!
A mutettol kaban meg megsirattam elhunyt babankat es elbucsuztam tole magamban de aztan az eloretoro fajdalom megbenitott es a vajudashoz hasonloan semmi masra nem tudtam koncentralni csak a fajdalomra es a tulelesre. Nem is sirtam tobbet, ezeddig, meg ezt a bejegyzest "papirra nem vetettem". De kell ez is, fogok is meg! Akarok is meg!
Eljen a jelen, bizakodoan nezunk a jovobe, 3 honap mulva talan majd elkezdunk ujra probalkozni addig is titkon minden nap gondolunk ra es szeretjuk ot, tisztan es oszinten!
Hianyzol baba! Nagyon, nagyon!
