Miértek és Hogyanok?

A dolog már-már túl tökéletesnek indult, de hamar észre kellett vennem, hogy hiba van a rendszerben....

 

 

Valamikor 2 hónappal ezelőtt egy nagyon - szinte már végletekig - kimerült hosszú-hosszú nap után elhatároztam, hogy Marci igenlő beleegyezése nélkül bevezetésre fog kerülni kis családi életünkbe egy akkor nagyszerűnek tűnő dolog, amivel anya egy kicsit tud időt szakítani majd a regenerálódársa. Már meséltem róla, ez nem más volt, mint hogy minden héten szerdán és vasárnap reggel apa kel fel Lilihez és anya alszik édesen tovább plusz egy-két órával. Mivel Marci remek apa, eddig is hatalmas segítség volt, férfiúi mivoltán felül teljesít ha a Liliről van szó, szó nélkül elfogadta. A hallgatás pedig beleegyezés, nálam, most!:) A dolog a mai napi simán megy, azzal az aprócska ámbár igen nagy elégedetlenséget szülő ténnyel - legalábbis bennem - hogy ezeken a napokon a Lili maratoni alvásokat tesz, a fél 6 vagy 6 órási keléseket szívesen meghagyja anyának, apának negyed 8-kor ébred csak fel. Kérdezem én, hol itt az igazság? Mintha tudná a kis cseles, hogy most apu kel fel, akkor alszom még pár órácskát, anyunak nem kell az alvás! És nem idény szerűen csinálja ezt, hanem heti rendszerességgel. De az is tuti hogy ha lecserélném a napokat akkor is ezt csinálná. :)

 

Az őrült, dilis szerelem c. filmben hangzik el egy mondat ami pontosan ide vág: "akkor is szeretem amikor gyűlölöm" .... nincs igazam anyucik? :)

 

A mai reggel amikor hajnali fél ötkor kel fel és már tudom, hogy esélytelen az hogy visszaaludjon döbbenek rá arra, hogy nah az is biztos hogy körülbelül hatvan millió év múlva fogok végiglaudni egy éjszakát és leszek újra olyan gondterhelten sima és ránctalan amilyen a fiatalkori éveimben voltam. Már nem is emlékszem milyen este lefeküdni és a reggeli ébredésig aludni, rezzenéstelenül.

 

A másik bosszantó kis tulajdonága a Lilinek, amiben az lát összefüggést aki szeretne (de minden esetre nagyon bosszantó),  hogy éjszaka mikor egy szerencsésebb, hosszabb etap után felébredek és fürkészve pillantok a babayőr zöld lámpácskáira, hogy konstatáljam nem maradtam le semmiről, nem audtam át egy felsírósabb időszakot, és éppen készülnék édesen apához bújni amikor is megszólal a Lili jól ismert "anya fent vagyok mosolygós gagyogása és kalarttyolása". Hát miért? Miért? Azt mondták a nagyokosok, hogy az a baba aki az anyukával alszik egy szobában többszőr ébred fel, mint aki külön szobában alszik, pontosan az érzett közelség miatt...lehet hogy valami természetfeletti munkálkodik és az alakította ki ezt a tudatalatti kapcsolat rendszert, ki tudja, de ez továbbra sem ad választ a miértes kérdésre!:)

 

Hogyan lehetséges, hogy képesek minden fontosabb indulás előtt bekakilni még akkor is ha előtte nem sokkal tették meg? Senki nem fogja megérteni, az tuti. Vagy hogyan képesek mindg a legszebb ruhácskáikat tokától-bokáig végigbukni vagy hogyan képesek ennyi mozgás után még mindig egy újabb kört teljesíteni négykézláb a szoba parkettáján?!

 

Az életünk fenekestül felfordult, ugyanis már nem a "leteszem és ott marad" Liliről beszélünk, hanem a hiperaktív Liliről. :)

 

Amolyan zárásként pedig mesélek nektek egy nagyon-nagyon régi szokásomról. Valamikor időszámításunk előtt, olyan általános 5. vagy 6. körül elkezdtem a nekem tetsző verseket bemásolni egy aranyos kutyusos füzetecskébe. Az egyik a mai nappal értelmet nyert, fogadjátok szeretettel:

                         Hárs László: Miértek és hogyanok

Hogyha nyár van hol a tél?

Egész télen hol a nyár?

Mikor nem fúj, hol a szél?

És hogyha fúj, hova száll?

 

Fényes délben hol a Hold?

Sötét éjjel hol a Nap?

Ha kimosták hol a folt?

Ha nem habzik, hol a hab?

 

Ha beszélnek, hol a csend?

Ha felszárad, hol a sár?

A mente, az hova ment?

A várkastély mire vár?

 

A félóra mitől fél?

Az aludttej hánykor kel?

Két adagot mért nem kér,

ki nyaklevest ebédel?

 

A golyóban mi a jó?

Kiabálban mi a bál?

Miért folyik a folyó?

A tó vize miért áll?

 

Mért nem úszik a csibe?

A hal mért nem repül el?

Az eső miért esik le?

Mért nem esik soha fel?

 

Miért mindig ma van ma?

A holnap mért nem ma van?

Minden csupa hol meg ha,

csupa miért és hogyan.

 

Mondják: néhány év alatt

nagyra növök biztosan,

s mind az összes titkokat

megfejthetem egymagam.

 

De marad majd egy titok,

amit akkor se értek:

hogy lesznek a hogyanok,

és miért vannak miértek?

Hiszen sosem tudjuk - főleg most - hogy tulajdonképpen milyen időjárásnak megfelelően öltöztessük az apróságokat, az éjszakák nekünk nappalok, a nappalok éjszakák. Várjuk a "csodát" ami nem következik be és elmarad a csodálkozás (lásd: hab), amikor be nem áll a szája csend után áhítozunk, amikor hallgat aggódunk. Az óra számunkra átalakult, a fél óra egy ajándék, a szavak megtanulásával kapott rengeteg "Miért" kérdések, a motorikusan újra, meg újra ismételt válaszok és mondatok mondatok garmadája közeleg, Miért folyik a folyó és a várkastély mire vár? De anya miért?:)
Sokszor élünk a mának, máskor a tegnapi nap eseménytelesnége után ácsingózunk, de akkor is ott marad a nyitott kérdésünk, "DE ANYA MIÉRT ÉS HOGYAN?" :) DE a dolog visszafelé is működik ám: " LILI MIÉÉÉÉRT? LILI HOGYAAAAN?" :)

Jó reggelt mindenkinek!:)