2013. december 10., kedd

Nagyterjedelmű elbeszélő költemény!

Hazaerkeztunk! A probatetelek probatetele volt ez a 3 nap, minden szempontbol!


Eloszor is, rengteg tanaccsal, ajanlassal es megannyi eszrevetelel szolgalnek nektek anyukak es apukak, amiket feltetlen fogadjatok meg ha egy szallodaba keszultok egy egy eves kor alatti aprosaggal masreszrol pedig hiaba probalod, te -mint anya- tuti hogy ketszer faradtabban erkezel majd haza es az ut alatt ketszer jobban kattog az agyad az esetlegesen felmerulo - felmerulheto (!) - problemak megoldasain. Mindenre kesz A es B tervvel keszultem, keszen a Xaver vihar okozta esetleges kozlekedesi korlatozasokra is.

Voltunk mar egyszer wellnes hetvegen,valamikor majus vegen,akkor eppen csak hogy betoltotte a 3 honapot, az is remek volt es az is iszonytatoan kifarasztott. Aki kivancsi az akkori tanacsaimra es beszamolonkra lapozzon oda, aki meg egy kesobbi, nagyobbacska gyerek melletti 3 napos becsi hetvege wellnesnek mondott, amabar kicsit sem az hetvegi kalandjainkra kivancsi maradjon itt es olvasson tovabb. :)

Szoval az egesz utazas felett hatalmas szurke felhok lebegtek mar egy hettel a tenyleges indulasunk elott, ugyanis ahogyan azt mar meseltem, akkor a Lili megfazasa miatt egy egesz hettel toltuk el az indulasi idot. Az indulas napja sem egyszeru ha az embernek van egy parja, jelen esetunkben Marci, az Apa! Ugyanis kedves jovendo anyukak es jelenlegi sorstarsaim bizony apaval is szamolni kell egy ilyen utazas megszervezese kapcsan. Jo elore ertesiteni kell a varhato indulasi idorol, a menetidore vonatkozo elvarasokrol, pihenok es az etetesek szamarol es idejerol. Tudod jol, hogy nem fogja tudni megjegyezni es azt is hogy nem fog ezzel egyetis erteni, de ne adjuk fel a remenyt. Ragaszkodjunk az altalunk eloirt tervekhez. Ugyanis, mint azt kesobb is latni fogjatok, egy anya tudja csak pontosan megmomdani mikor es hol es hogyan es mikent alakul egy baba napja, hogyan es mikor szervezzuk ebbe bele az utazast, a pihenot es azt hogy mit es mikor es meddig csinaljunk. Hiaba azonban minden, mert az elet most is kozbeszolt, ahogyan minden egyes wellnes hetvegenk elott - marpedig nalunk tobbet senki nem jar ilyen helyekre, evente ketszer tavasszal es osszel is megyunk - neveztesen hogy indulasi idonek meghatarozott deleotti alvasunk kezdeti idopontjat at kellett mar az elejen utemeznunk, mert a Marcinak a kiadott lakasnal dolga akadt. Termesztesen igy nem indulhattumk el, vartunk hat apa visszaerkezesere es agyaltam hogy most elaltassam-e es vallajam a kesobbi ebrenleti idoszakot az autoban Becsig vagy most kinozzzam es ne hagyjam aludni addig meg apa haza nem er, de az meg ki tudja mikor lesz. Nagy duzzogva beadtam hat a derekamag a sorsnak, igazolta hogy ismet indulas elott kell tortennie valaminek es elaltattam hat a kis aprosagunkat.

Murphy persze mindig es mindenhol ott van, most is ott csucsult a mar emlegetett szurke felhoink egyiken. Termesztesen ilyenkor "alussza" -mar ha van ilyen szo - Lili a legjobbat es a legtovabb, csusztatva meg kesobbre az indulasi idopontot.


Kis kiterokent azert elmeselnem, hogy az volt a terv hogy fel 9-es alvas alatt megtesszuk az ut elso felet, majd a hatar elott vagy kicsivel utana megallunk enni, pelust cserelni, jatszani, futkoraszni, kicsit atmozgatva Lilit vissza a kocsiba a delutani alvasido alatt, hogy megint aludjon az utazas alatt. Ebredeskor pedig mar Becsben kell valahol boklasznunk, a szallodat keresve. Ez azert is lett volna jo terv, mert igy nem kell az utazas alatt nyuglodnie a hosszu ut miatt a kocsiuleseben masreszrol nekem sem kell leneznem hozza es szorakoztatnom az ut alatt, mert sajnos olyan gyenge gyomrom van, hogy ha a kocsiban valo utazaskor lefele nezek akkor hanyingerem lesz. Lili pedig hatarozottan nem szemmagassagban utazik. Mindenki nyert volna ezzel a tervvel, de persze semmi sem alakult igy! De meselek tovabb...

Szoval ataludta az egesz delelottot, fel kilenctol fel 12-ig, aztan ebredes utan egy gyors etetes, pelenka csere es zsupsz be a kocsiba, vallalva azt a rizikot, hogy a kocsiban egy ido utan elunja magat es sirasba es hiszteriaba csap at az amugy is nehezen indulo napunk es utazasunk. De szerencsere Lili tovabbra is nagyon jo kislany, mint mindig most is eljatszottunk -persze kozben vegig iszonytato hanyingerrel mert lefele neztem hozza utazas kozben - meg az omv kutnal tett eves-pisi-jatszos megallunk (mostani percig bánom, hogy nem jegyeztem meg melyik pihenőnél lévő omv megállónál álltunk meg, mert korrekt pelenkázója, tiszta wc-i es klassz, tágas éttermi része volt, babásoknak tökéletes)  utan is szepen jatszott tovabb egeszen a becsi repterig, amikor is vegre elaludt. Becs belvarosaban azonban a GPS hianyaban szepen eltevedtunk - a mai nap csucsa volt az m1-es 20 perces dugo mellett - es mikor megaltunk hogy megkerdezzuk merre is vagyunk pontosan es hogyan jutunk el a szallodahoz, Lili a megallo auto miadt felebredt (addig alszik még megy a kocsi, ha pirosnál megállunk vagy jelen esetben még Marci megkérdezte hol is vagyunk elegendő idő arra, hogy megébredjen) es nem akart tovabb a kocsiban megmaradni. Bekovetkezett az amitol egesz nap feltem, hogy a kocsiban rator a hiszti mert o nem akar tovabb megmaradni. Alig birtam vele, majd nemi kavarodas utan vegre odaertunk a szallodanoz, becsekkoltunk es mentunk fel a szobaba a leheto leggyorsabban. Iszonyatos amikor a kezedben, hisztitol kifeszitett gyerkoc ide-oda forog egy autoban ami tele van csomagokkal, mar nem erdekli sem az autok fenye sem a fakat mozgato szello, sem a karacsonyi fenyek. Tudjuk ugye, anyuk milyen pokoli, mikor minden perc oraknak tunik, varjuk a faraszto nap veget es szeretnenk nem itt lenni, szeretnenk aludni es mindezek mellett segiteni az eppen szenvedo kis aprosagnak azzal hogy most azonnal odavarazsoljuk magunkat a szallodaba es jatszunk.

 

No, de nem panaszkodom, mert kestszer volt eddig ilyen es mind a kettot tulajdonkeppen 20 perc alatt atadtuk a tortenelemnek, es megerkeztunk. Gyors feloltozes, ki a kocsibol, be a szallodaba es mar a hisztinek nyoma sem volt. A szoba minoseithetetlen egy magat gyerek szallodanak is reklamozo szallodatol, de errol majd egy kicsivel kesobb. Nagyon jot mokaztumk, jatszottunk, vacsoraztunk a szalloda ettermeben - persze vegig logisztikazni kell mit is tegyel hova es mikor es hogyan egyel de errol is kesobb a praktikak reszben - de vegre elerkezett az a resze a napnak amit a legjobban vartam a hiszti ota, a furdes es az alavas! Jelentem ez az elso napunk tomoren, de most jojjenek a tanacsok, papirt es tollat tessek elovenni ha el szeretned kerulni a kovetkezoket, aztan megyunk tovabb a szombati, masnapi majd a zaro vasarnapi nap kovetkezne.

Indulas elott az utolso masodpercben tegyel be annyi jatekot amennyit csak elbir az ennek szant szatyor, borod! Tuti hogy az a pluss alatt vagy jatek fog kelleni ami otthon maradt. Jo, tudom, nem lehet mindent elvinni, de en mindig azt az elvet kovetem, hogy az azon a heten best of jatekoknak szamitokat viszem magunkkal. Amikkel amugy sem jatszott mostanasag akkor sem fogjak lekotni. Igy lehetett leszukiteni a kort nagyjabol 8 jatekra. Es jelzem, eleg volt, sot, minden erdekli oket a jatekon kivul egy szallodaban, ami szepen le is koti oket.

Mindig korultekintoen es masokra nem hallgatva valasztok szallodakat, barhova es megyunk, a legkisebb kritikai hozzaszolast es ha mar ezt tanultam anno a fosulin, akkor jo szallodaskent a szaklapokat is felkutatom es olvasom a szakmabeliek egymasnak intezett beszamoloit, eszreveteleit. Most, es banom de nagyon, hallgattam a becsi baratunk tanacsara es semmifele utananezes nelkul lefoglaltam a magat baba baratnak mondott wellnes szallodaban ezr a 3 napot, mert az emlitett baratunkhoz ez volt a legkozelebb, kozlekedesileg, ez volt a legjobb es mert a barat szulei is itt szaltak meg es rosszat nem mondtak rola. No, hat kovetkezzen nemi kritikai hozzaszolas kedves szalloda!

A baba barat azt jelentene hogy az ajtok szelesebbek, hogy a babakocsi is beferjen mindenfele szuszakolas nelkul, az oldalso falon levo szekrenyeknek nincs kiallo csucsije egyrészt mert igy baba barat masreszt mert igy is segitjuk az eloszobai babakocsis parkolast. A szobai kozlekedok szelesek es helyet hagyva a babakocsinak es a csomagoknak. A szoba alapterulete alapvetoen nagyobb, mint a nem gyerekbarat szalodai szobake. Egy gyerekes csaladnak helyre van szuksege, ezt egyebkent nagyon jol megoldottak a mar sokszor emlitett Dunakiliti Szallodankban! Pedig ott nem is gyerekkel voltunk meg, de mar akkor is feltunt mennyire atgondolt es mar akkor megjegyeztem Marcinak -mit sem sejtve hogy rá harom honappal terhes leszek - hogy ha egyszer oda jutunk hogy babank lesz akkor ide feltetlen eljovunk mert baba barat a kobon! Ez a szalloda regi epitesu, nyilvan nem tudja ezt megoldani, de akkor ne reklamozza azt hogy baba barat! De ezt is lenyeltem erkezeskor, Lili kis helyen is elfer, ugyes kislany, most sem volt gond. Korbemaszta a szobat, a szobai tv taviranyitot megkaparintva gyorsan allitott a kepmereten es neztuk a nemet mese csatornkat jatek kozben es meg apa felcuccot.:)

Viszont amit nem ertek az az, hogy miert nem volt megoldhato a szobak felujitasakor az hogy konektorok legyenek elhelyezve a szoba mind a négy falan es a furdoszobai konektor megtalasa ne legyen 3 nap munkaja! Megfogadtam, hogy innentol kis 3 lyukú hosszabbitoval fogunk menni a szallodakba. A majusi hevizi kuponos oldalon vett "pihenesunk" is egyik legnagyobb problemaja ott is a konektor hiany volt.
Mort szamolj velem: kell egy a vizforralonak, egy a kapott mikronak, egy a tv-nek, egy a telefon toltonek, es egy az agy melletti kislampanak. Itt ket darab volt, de az is agy jobb szelen, keret takarasaban. Nem is tudom, hogy mi lenne akkor ha netan cumisuveg melegitot is vittem volna, marpedig igy utolag erdemes ra kolteni mert nagyszeru dolog, nem kell a vizforraloban melegitett vizbe tenned a cumisuveget, vagy a mikrora varnod meg megmelegiti, es ejszaka sem jar semmivele bugassal es barmeddig bekapcsolva hagyhatod, addig melegen tartja az uvegeg es benne a kajat. Szoval ha ezt is vittuk volna akkor sem tudtam volna csak a most alkalmazott logisztikanak hala hasznalni. Hosszabbitot persze nem tudott adni a becsi kollegina. Hat koszi! Tenyleg vigyetek kis hosszabitot, semmi helyet nem foglal. Ha nem is kell hasznalni akkor sem vesz karba, jobb ha ott van mint nincs! Lasd mi! Szoval meg szerencse hogy mikrog adtak a kisagy melle, mert igy nem kellett azon agyalnom, miben is melegitem meg a tapszerehez valo vizet. A hevizi szallodaban ezt nem adtak, ott a marci rohangalt az etterembe, hogy megmelegitsek es este a zuhany ala tartva egy kancsoban melengettuk a cumisuveget.
Tehat legyen cumisuveg melegitotok amig cumiztok es legyen egy kisebb konektor! Rengeteg idegbajtol ovod igy meg magad es maris szebb szinekben pompaznak azok a szurke felhok!

Masik dolog, ami a fent emlitett baba barat szallodaban van es itt nem volt, az az hogy legyen baba jatszosarok! Ahol napkozben meg apa mondjuk a futopadon edz vagy szaunazik addig tudunk jatszani! Kicsit farasztanima gyerekeg, hogy aztan jonbat aludhasson!

Utolso sorban, azert egy dicseret is elhagyja panaszkodo ajkaimat, nevezetesen hogy nem kemeny, vasrudakkal keresztivben merevitett utazo kisagyat kaptunk hanem szep favazasat, kelloen kenyelmes matraccal! Mert bizony a heviziben ez volt, es meg pot takarot sem adnak hogy azt tedd a gyerek ala. Meg szerencse hogy mindig viszem magunkkal a gyerek kistakarojat az ottoni erzes es illatok nyujtotta biztonsag miatt igy azt a hatalmas takarot amit egy akkor 3 honaposnak szantak (!!!!!) keresztben ala tudtam tenni es igy szepen aludt. Becsi szallodank tehat fakeretes, kenyelmes matracaval kivetlesen pirosat is kap a megannyi fekete melle.

De folytassuk a fekete pontokat, egy baba barat szalloda ad furdokadat es jatekokat is a szobahoz! Ok nem! Meg  konyhas neni sem volt hajlando egy gyors furdes erejeig megvalni a muanyag kerek lavorjatol, hogy abban pancsolhassunk. Lili ugyanis meg fel a zuhanyrozsatol es a szenszkent megtartott minden estes apai pancsolas is fel oras pacsalassal kezdodik. :) Felete pont! No, most nem mondom, hogy vigyetek magatokkal kadat is, mert innentol okosan ennek is szepen utanakerdeztek vagy szoltok es mondok olyan szallodakig ahol ez alapszolgaltatas, hanem csinaljatok azt amit ilyenkor szokas, legyetek nobol es ne essetek ketsegbe! Mindenre van megoldasunk! Hiszen a mosdokagylo tokeltes, kicsit kisebb es nem is kad formaju de egy klassz tukor van vele szemben, amire ha beparasodik remekul lehet ujjaddal rajzolni es letorolva Lili gyonyorkodhet magaban mennyire szep es csinos! Remek mokazas volt! :)
 
Fürdetés előtt, de az érkezés után egy órával leballagtunk a babakocsival a szálloda éttermébe. volt kb. 10 asztal keskeny boxos megoldásokkal. Ez szép és jó, ha nem gyerekkel és babakocsival közlekedsz. Az hogy nem volt etetőszék már meg sem említeném, vagyis pontosítok csak a reggeliző teremben volt, de ott kettő is....már meg sem kérdeztem, hogy ugyan miért nem hozzák át az egyiket ide....no mindegy!
 
Vacsora közben figyelem elterelés, mivel egész nap a kocsiban ültünk már rettentően nem akart a kocsiban megmaradni, viszont ha kiveszed akkor tuti nem fogod tudni kisebb hiszti nélkül visszatuszakolni. a figyelemelterelés közbeni gyors leves es főétel belapátolása közben kifli véget majszolt es megkóstolta anya és apa levesét is. Itt már nagyon vártam a nap végét, végeztünk, fürödtünk és a kis vacsi utáni utáni játék végeztével szépen elaludtunk. Az éjszaka viszonylagosan nyugodt volt, ahhoz képest hogy idegen helyen aludt! Háleluja! :)

A vicces az egészben, hogy annyira jó volt látni ahogyan meglepődik azon, hogy egy másik szobában vagyunk, hogy a tv máshol van, hogy sok ember rohangál a szállodában ide-oda. Ő az egész napot egy nagy kalandnak élte meg és ezért feküdtünk le mi is úgy, hogy minden nehezséget sikeresen túléltünk, már a pofijáért megérte bevállani.

A szombati nap reggele ahogyan a nagykönyvben meg van írva, menetrendszerűen múlt el. Már ami Lili napirendjét illeti, egy kis bökkenője a dolognak itt is volt, de messzemenőkig élveztük a napot!

A másik piros pont itt érkezik a szállodának, mert a reggeli kínálata messzemenőkig kifogástalan volt, szerintem nincs olyan ember aki képes azt a kínálatot egyben befogni a szemével. Lili a házi áfonyás joghurtot, a gyümölcs salátát, a virslit es a kifli véget olyan élvezettel majszolta, hogy öröm volt nézni. Fél héttől volt reggeli, ami azért is volt nekünk a lehető legjobb, mert a szokásos 6 órás ébredését követően volt időnk szépen nyugodtan lustálkodni, pelust cserélni, elindítani a napot és az ezen időszakhoz hozzászokott szülői pocak is megkapta a megfelelő mennyiségű utánpótlását, magyarán nem kellett 8-ig várnunk a reggelire, mint a hevizi hotelban. Az a hotelok szégyene, de tényleg!



Reggeli után apa visszabújt az ágyikóba lustizni, Lili pedig  fel 9-es alvását követő szokásos másfél óráját aludta át, még anya is lustálkodott egy nagyot az ágyikóban! Bárcsak minden reggel ennyire simán menne!:) 10-kor ébredt, összekészülődtünk aztán a nyakunkba vettük a várost, irány a városi aquvárium. Bécs kártyával 3 napig korlátlanul használhatod a tökéletesen akadálymentesített közlekedési eszközöket, sőt egy 15 éves gyermek is utazhat egy szülői kártyával ingyenesen! A kártyával rengeteg múzeumban, kiállításon és étteremben "fizettünk" már kedvezményesen, az elmúlt 3 év alatt is és most is. Az aquváriumról csak annyit, hogy oda akkor menjetek csak és kizárólag ha hétköznap vagytok Bécsben, nem az adventi időszakban es nem babakocsival! Az a tömegnyomor leírhatatlan, és az hogy egy 10 emeletes kiállítóteremből álló épület tetejére kell a hosszadalmas sorbanállás, a liftre várás után feljutni majd onnan a lépcsőn le a földszintig, miközben a kocsit cipeled magaddal nem gyerkőcös családnak való. Viszont csodálatosan szép az aquvárium, a teknős béka akkora mint egy kisebb busz, a halak szépek, ami nekem a leginkább tetszett azok a fehér medúzák voltak akik egy nagy gombócban úsztak és olyanok voltak, mintha cukordíszekkel lettek volna meghintve! ÉS ami a legfontosabb Lili is nagyon élvezte! Forgott a feje rendesen es mivel már tudjuk hogy hogyan csinálnak a halacskák, végig tátogta az egészet, pápákkaltarkítva! Annyira cuki volt! Le is kameráztam neki egy egész falnyi halas aquváriumot, hogy ha itthon leszünk és eszembe jut akkor majd levetítsem neki, újra emlékeztetve a történtekre!








A fekte leves a napunkban akkor következett amikor végeztünk az aquváriumban és készültünk vissza a szállodába, hogy a délutáni fél 2-es alvásra visszérjünk, kicsit szusszanjunk és menjünk a bécsi cimborával találkozni a közeli karácsonyi vásáron. Kijövet vettük észre hogy hatalmas szélvihar van, hóeséssel és a babakocsi takaró fólia nincs sehol! Szegénykém soha nem volt még ilyen erős szélben soha, annyira megrémült hogy az arcába fúj a szél és nem kap levegőt hogy uccu minden a nyakunkba és rohantunk  legközelebbi szélvédett bodega felé. Akkor borzalmasan mérges voltam amiért elhagytuk a vadonatúj sosem használt, tuti eső és szélvédő fóliánkat mert ott nagyon nagy hasznát vettük volna! Később azonban kiderült, hogy a szálloda halljában felejtettem a bőrfotelben amikor a Marci megkérdezte pontosan merre van az aquvárium én a Lilit öltöztettem az overáljába és kiraktam a kocsiból! Nah bumm! Örültem is mikor a vasárnap reggeli reggelizés után észrevette Marci, hogy senki nem vitte el onnan, ugyanott volt ahol hagytam! Háleluja ismét! :)

Szóval minden jó ha jó a vége, a vihar 5 perccel később sehol sem volt, szikrázó napsütésben mentünk visszafelé, de közben végig bosszankodtam az akkor elveszetnek hit eső és szélvédőnk miatt. Mikor leszálltunk a vonatról es a metróról  kezdet nagyon hidegre fordulni az idő és a bécsi baratunk is kérte hogy egy picivel később menjünk fel hozzá egyéb dolgai miatt ezért úgy határoztunk hogy megérdemlünk egy forró levest és egy csokitól csöpögő desszertet. Be is tértünk egy mellékutcában lévő kis hangulatos, igazi tiroli belsővel diszitett kisvendéglőbe, ahol a babakocsival először nehezen közlekedtünk de a tulaj megengedte hogy a pult másik felén átslisszanva kerüljük meg az embereket. Nagyon finomat ettünk, a csokis desszerttől pedig egy életre eltelítődtem csokoládéval. Azóta mindenre vágyom csak csokira nem:) Lili megkóstolta a karfiolkrém levesemet de ahogyan az várható volt, fintorgott, és a csokiszósz sem nyerte el a tetszését. Egyenlőre még nm édesszájú!:) Mivel az aquvárium után következett volna a szállodában a delutáni alvas, helyette a vendéglő felé vettük az irányt az odaúton szépen aludt. Meg kell jegyezzem, hogy a vonatokon, metrókon csendes és biztonságos az utazás, tisztaság és kultúra van mindenhol! Komolyan elgondolkodtam egy pillanatra mennyire jó lenne itt élni! Itt nem agyalna az ember azon, hogy alacsonypadlós busz jön-e, hogy fellökik-e vagy egyáltalan felengedik-e a buszra szállni babakocsival, a metró hangtalan, a vonatok magyar fül számára jól ismert kattogása ott nem létezik. Mindenhol lift, nem kell sehol megemlened a babakocsit, ott élnék szivesen járnék-kelnék a városban. de itt Budapesten erről nem is álmodom! Marad a kocsis közlekedés, hogy egyedül bemenjünk Lilivel a városközpontba ki van zárva! :(




A fincsi ebéd után, miután ott Lili is felébredt gyorsan átrobogtunk a szomszédos utcába, ahol a Marci baratja lakik, kicsit átmelegedtünk a lakásán aztán kiautókáztunk a karácsonyi vásárra ami ettől a lakástól nem volt messze. Ez a török negyedben van, messze a belvárosi tömegnyomortól és zsibongástól! Nagyon hangulatos, családias! Minden évben erre a vásárra szavazunk! Lili ott ismét elaludt a nagy hidegben, mert ott már délután 4 után már eléggé hideg lett, mi a forralt borral melengettük magunkat és beszélgettünk. Lili hogy hol fázott meg azt nem tudom, de itt aggódtam hogy esetleg meg fog fázni, de az orrocskája is jó meleg volt végig, szóval nem itt!

Ugyanis a hab az egész utazáson az nem más, mint hétfőn délután ismét betaknyosodott, kicsit meghűltünk ismét! Reméljük a vasárnapi karácsonyi fotózásig szépen meggyógyul, nem szeretnék taknyos képeket!:)

Mivel a vásáron jól elbeszélgettük az időt, a barát közbenjárával visszavittek minket a szállodába 6-kor. 7-kor fürdünk, addig móka és kacagás volt, vacsorázni már nem volt időnk, de mivel nem régen ebédeltünk és a Marci feneketlen gyomra is megelégedett a reggelinél elcsort gyümisalival és az otthonról hozott péksütivel nem is voltunk éhesek. Az elalvás már nagyon nehez ment, mert aznap háromszor is aludt, magyarán túlaludta magát, mert már a napi két alvásnál járunk, így a szomszéd szobában lakók biztosan a szívükbe zártak minket!:(

A konektorhiánnyal addigra már nem is foglalkoztam, jobban zavart még akkor az akkor elvesztnek hitt esővédőnk!

Másnap hajnali 5-kor riadót fújt Lili, jött újra a lustizás apával, majd a reggeli utáni öröm és boldogság mikor Marci rálelt az esővédőre, nem beszélve arról, hogy mielőtt bementünk kétszer is elmentünk mellette Lilivel miközben a babakocsit tologattam. :)

Reggeli ismét szenzációs volt, el is lestem pár apróságot, amit majd itthon is kipróbálok! A reggeli utáni alvás ismét zökkenőmentes volt, ébredés után kicsekkoltunk, és az akkor is még érvényben lévő Bécs kártyánk nyújtotta lehetőséggel nekivágtunka belvárosnak, fel a villamosra hogy anya emlék karaácsonyfa díszeket vegyen a vásáron. Az első karácsonyfánk hatalmas lesz és szerettem volna ha minden évben, mikor diszítjük eszünkbe jusson ez a 3 nap minden viszontagságával és boldog pillanataival egyetemben!










Ezt követően visszamentünk a szállodába, apa kiállt a garázsból és hazaautóztunk a legnagyobb békességben és nyugalomban! Ismét nagyon jól viselte az autóutat, megálltunk a győri tescoban enni és pelsut cserélni, ha már ott voltunk be is vásároltunk. Ez ismét tervezett megálló volt, hogy kicsit átmozgassuk Lilit, léfáradjon és a hazafelé tartó szakaszt édesen átszunyokálja. Így is lett, happy end!




Szóval ha engem kérdeztek, fogadjátok meg a fent említett tanácsaimat és iramodjatok neki a nagyvilágnak! Apának mondjátok meg hogy semmi esetre se térjen el az anya által olyan pontosan eltervezett napirendjétől és lássatok világot, szerezzetek közös élményeket!

Én most már indulnék is vissza!

ui.: azóta megeszi a virslit és a gyümölcs salátát is Lili! :) Jóó, tudom, nem éppen virslivel kell etetni a gyereket, de a csirkemellel még harcolunk, hangulat függő mikor és milyen gyümölccsel párostva hajlandó megenni! A lényeg hogy kicsit léptünk előre a mit egyek anya képzeletbeli lépcsőjén! :)

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése