Terhesség, és ami mögötte van!

Utána néztem egy kicsit a terhességnek és a következő szinonima szavakat dobta ki:

-         -  állapotos, várandós, vemhes, áldott állapotú, viselős

Nagyon szépen fogalmazza meg azt, hogy ez a szervezet számára ez az állapot bizony terhes egy időszak! Sok anyuka – már én is találkoztam ilyen anyukákkal a váróban várakozva – kikérik maguknak, hiszen ő(k) nem terhesek,  hanem állapotos, áldott állapotban lévő anyukák! Lehet, hogy engem itt borítanának fel a gurulós székemmel együtt, de bátran merem állítani, hogy a terhesség szó nagyon is találó! Bár megjegyezném, hogy nem 0-24 órában és szerencsére nem a tejes 9 hónapon át!

Én azok közé tartoztam, akik kisebb mértékben émelyegtek az ételektől, nem voltam fáradékonyabb, viszont egyre inkább kezdtem olyan ételek felé vonzódni – nagyobb mennyiségben – amiket régebben, ha tudtam igen ritkán vettem magamhoz! Gondolok itt a tejfogyasztásra -  ami mára mindennapossá vált -  , késői vacsorák, a sok paprikás szalámi és hasonló ételek.  Nem tudom a genetikának vagy mert nem hittem volna, hogy terhes lehetnék, de nem jelentkeztek ennél komolyabb tüneteim az első időszakban!

No, de jött a fekete leves! Az 5. hónaptól érezhetően kezd megváltozni rajtad! A hasad méretén kívül! Első jele a sok-sok benned keringő hormonok egyikének köszönhető hát ill. derékfájás! No, ez nem az a derékfájás,  amit akkor érzel,  amikor sokáig, vagy sokszor hajolgatunk, ez egészen más érzés! Ennek fokát és mibenlétét tényleg csak egy jövendő anyuka érezheti át! Azon kapod magad, hogy egyre nehezebben megy az ágyból való felkelés, vagy akár az egyik oldaladról a másikra történő fordulás. Külön kiemelendő kedvenc szenvedős pozícióm: magas lépcsős buszról való fel és leszállás. Többek között ott kezdtem el igazán értékelni az alacsony padlós buszokat! Alacsony padlós buszt mindenhová! Az ötödik hónap végétől egészen a hetedik hónap végig, olyan voltam, mint akinek az egyik oldala béna, a lábai pedig ezt nem tudják követni.  Szokták mondani, hogy „olyan kismamás lett a mozgásod” – nos, ez ezért van, mert valami csoda folytán, ha előretolod a hasadat és szinte kényelmetlennek tűnő ívben tartod a derekadat és vele a hátadat, akkor nem fáj….pontosítok:  kevésbé fájdalmas! Ez egy komoly teher, ugyanis 2 hónapos derékfájás nem piskóta….bele sem gondolok azoknak az anyukáknak a helyzetébe,  akiknek ennél több ideig, akár a szülésig majd behorpad a háta!

DE, mint mindenre, erre is igyekeznek az orvosok, szülésznők, gyógytornászok valami gyógymóddal szolgálni! Itt jön a képbe a PAPÁS TORNA! Kis kitérőt tennék a papás torna világába, mielőtt visszatérnénk a terhesség mibenlétére!
Az első papás tornánk valamikor novemberben volt, jóval kisebb pocakkal, mint amivel most rendelkezem! Itt ragadnám meg a reklám lehetőségét és országnak-világnak elkürtölném, hogy a Szent Imre a szülésre való felkészítő előadások, a terhes tornák és a papás tornák világában szerintem Nr.1!  Mindenki, aki babát szeretne, az idejében kezdjen eljárni az előadásokra, tornákra, bárki, bárhonnan bemehet és egy forintodba nem kerül! A férfiak számára is igen érdekes előadások, rengeteg kispapa vesz részt minden alkalommal. Volt olyan, hogy a Marci kezében a toll szinte füstölt annyi mindent lejegyzetelt!:)

No, de vissza a papás torna lényegére! Ott éltem át életem és a terhességem egyik legszebb és legemlékezetesebb pillanatát!

Az előadás első felében magáról a szülésről esett pár szó, mikor kell indulni a kórházba, milyen színű elfolyó magzatvíz az oké és melyik a nem oké …stb. Már-már kezdtük feladni, hogy valaha torna is lesz ebből, amikor végre elkezdtük! Ne gondoljon senki step aerobikos mozdulatsorra, csupán egy aranyos rózsaszín szőnyegen csücsülve, apa két lába közt, megtanították a papáknak, hogy a vajúdás alatt hogyan és miként kell a rettentően sajgó derekat majd megmasszírozni, hogyan kell a légzéseket számolni a fájások alatt! Mert bizony nem árt, ha tisztában vagyunk azzal, hogy nem az amerikai filmekből vett gyors,ki-be légzés a jó légzésforma a szülés alatt, hanem a nagyon lassú 4/5-ös légzés! Ami azt jelenti, hogy négy ütemre beszívom, 5 ütemre kifújom a levegőt, ezt kb. 3-4 alkalommal a fájás ideje alatt! A megfelelő légzéstechnikai résznél történt a gondolom sokak által várt nagy pillanatom! Marci a hátam mögött, én a mellkasához dőlve, csukott szemmel lélegezni igyekszem, mikor is, azt hallom, hogy Marci közel hajol a fülemhez és szinte hangtalanul, de számolja a 4 ütemet, majd az 5 ütemet kifelé! Tudom, hogy másoknak ez semmit nem jelent és kérdően vonják fel a szemöldöküket, de nekem akkor és azóta is annyira jó érzés volt, hogy ott van velem, együtt csináljuk, fontos, hogy minden a legnagyobb rendben menjen majd a Nagy Napon! Mai napig a fülemben cseng a hangja, ahogyan számol! Azt hiszem ott nyugodtam meg igazán, és értem el terhességünk csúcspontjára, hogy ez menni fog, mert itt van velem!

A terhes részek taglalásánál itt értünk el, ahhoz a részhez,  ami apróságnak tűnik, de elhihetitek, ha nem Lili miatt kell ezeket elviselni, nem kérnék belőle!

Először is, gyakorlati jó tanácsom, a télen pocakosodóknak, hogy felejtsék el a hosszú szárú csizmát! Amennyiben hosszú szárú, úgy a végig cipzáros fazont ajánlom!  Miért? Mert terhes vagy!!! Ami azt jelenti, hogy semmiféle mozdulatra nem vagy képes derékból, a hasad útban van és a csizma olyan messzi-messzi galaxisnak tűnik, hogy csak remélni mered, hogy a következő kilégzésnél elérheted és belekapaszkodva, nagy nehézségek árán magadhoz húzva a lábad szárát, sikerül egy jól irányzott lendülettel lerántanod magadról! Máskülönben marad apuci, hogy segítsen! Óh és ha ehhez még egy vastag téli zoknit is felvettél, akkor ne is álmodj róla, hogy 5 perces műveletsor után, nem lihegve és a teljes kimerültség határán állva leszel! Szóval éljen a tág, bokacsizma!

A másik igen furcsa elváltozásom  - :) - a hasizom ill. annak hiánya! Mint, azt megtudtam, az idő múlásával a hasizom rostjai egymástól eltávolodnak, a hasfaladon pl.: szülés után nem ritka az izmok közötti 3-4 cm-es rés sem! Amit te nem látsz, mert a bőröd ápol és eltakar, de amikor éppen fel szeretnél kelni egy székről, egy ágyból….nem megy! Mint mindenki, megszoktad, hogy hoppsssssz, felülsz,  és már robogsz tovább! Most nem így van, minden a fentiekben elsorolt tényező + az hogy nincs hasizmod, meg kell tanulnod konkrétan kifordulni az ágyból! J:)
Azt nem is említve, hogy a jobb és bal oldaladra fordulás mekkora előfeszítéssel jár ilyenkor, mert a láb fordul, de a derék nem! Ha a kar fordul, a derék nem! Fránya derék! Amennyiben sikerült megtanulnod, a lábadat használni a felüléseknél, akkor már szinte semmi a vádli görcs ehhez képest, ami mindig egyre többször és persze a reggeli órákban jelentkezik!  A legszebb, amikor az egyik oldaladra fordulsz, meghallod a magzatvíz loccsanását és görcsbe rándul a lábad! Hmm….:D 

Tüdő! No, róla sem szabad megfeledkezni! A tüdő az a szervünk, amivel mi rendelkeztünk a terhesség előtt, majd azt követően! A tüdő a terhesség alatt nem a tiéd! Minden elszipolyoznak, nem csak a táplálékot, hanem a levegőt is! :) A nyolcadik hónaptól hirtelen, a legegyszerűbb mozdulatsor alatt és követően lihegésbe kezdesz! Ugyanis, ahogyan a népnyelv mondani szokta, nagy bölcsen, ráfekszik a gyerek a tüdődre! Nálam, ez leginkább a hosszabb kocsiutak és a háton fekvés állapotában jelentkezik, nem csinálok semmit, de lihegek! Furcsa és megszokhatatlan! Én ezt úgy védekezem ki, hogy hatalmasakat sóhajtok, kitúrva Lilit a helyből, rávéve arra, hogy keressen másik helyet magának, anya nem adja a tüdejét! Kicsit sem néznek, teljesen idiótának, amikor ülök a buszon és mélyeket sóhajtozom! :) A legszebb, hogy ilyenkor keres másik helyet Lili, csak akkor meg éppen az oldalbordáim közötti kis réseket találja meg és kutatja fel szisztematikusan, ami egy másik igen furcsa, néha kelletlenül csikis érzés! 

Ne értse félre senki, jó dolog terhesnek lenni, a terhesség szó mibenlétét is remélem mindenki megértette! Emlékezzetek erre, amikor kismamát láttok, vagy éppen a barátnő lesz/van ebben az állapotban, mert nem könnyű és nem szeretjük, ha emiatt csúnyán néznek ránk, vagy lekezelően bánnak velünk! Igenis megvédem a terhesség szavunkat, amellett persze, hogy a szinonimákkal is teljes mértékig egyetértek! Mindennek két oldala van, jó és rossz! Ez az áldott állapotban sincsen másként!

Nap-nap után „élvezettel” konstatálod ezeket a tüneteket, mert tudod, hogy az a legjobb, ha ő mozog, ha jelzi a jelenlétét! El sem tudom mondani azt a kisebbfajta pánikot, amit akkor érzek, ha egy egész d.e. nem érzem őt! Gondoljuk csak el, hogy az én alacsony magasságomhoz, viszonylag könnyű induló súlyomhoz képest ő a maga, mostani majdnem 2 kilójával arra kényszerül, hogy az utolsó 2 hónapot felhúzott lábakkal, ívben töltse el a napi 24 órát! Hogyan csinálják, azt nem tudom! És még a derekuk sem fáj!:)

Ami külön megszépíti a terhesség hónapjait, az a Marci jelenléte! Mikor megnyomkodja anya derekát, majd átöleli, mondván : Lesz ez még rosszabb, Nyuszkó! :)