2013. augusztus 5., hétfő

Mit? Mikor?Hogyan?





A hozzátáplálás, mert mint eddig is, most is rengeteg féle-, fajta javaslat, tanács, szabály, új irányzat vesz minket körbe és tulajdonképpen, ha szeretnénk betartani mindegyiket a gyerek nem, élne csak anyatejen egy éves koráig. Vagy még azon sem, mert a sokáig tartó rendszeres szoptatással is egyeseknek megvan a maga baja! Próbáltam minden fellelhető szakirodalmat összeszedni a könyvtárból, fórumokat olvastam, nagymamai tapasztalatok, védőnői előírások mellett végül is megosztom veletek azt, amit én ebből a legfontosabbnak, kiemelendőnek tartok, és amit mi magunk is alkalmazunk Lili hozzátáplálásában.

Már a legelején hagyj, kezdjem az Én jó tanácsommal. Mielőtt bármiféle más ételféleséggel is megkóstoltatnád, a babádat nézz körül magad körül. Kérdezd ki nagyikat, a dédiket, és párodat is milyen gyümölcsöket/zöldségeket nem kedvelnek, melyek allergiásak. Hogy miért? Mert ha az egyik szülő allergiás, akkor 50% az esélye annak, hogy a fogantatáskori sejtosztódást követően „sikerült” eme hajlandóságot örökölnie, tehát tuti nem azzal az étellel kezdünk. A nagyszülők, ill. ha esetleg van még mód a kikérdezésükre vagy valahonnan infót tudunk szerezni, akkor a dédszülőktől is további 25%-os esélyeket is örökölhetünk. Sőt, a hajlamok elég nagy százaléka mindig „unokáról unokára” öröklődik. Vagyis, én, mint unoka, ill. a gyermekem gyermeke. Hogy miért van, ez ki tudja, de elégedjünk meg annyival, hogy a genetikusok okos emberkék, értik a dolgukat. Persze ez nem azt jelenti, hogy akkor az én gyerekem kimarad a sejtosztódáskor, csupán kevesebb százalékaránnyal részesül belőle.

Általában az eperre, citrus félékre – elsősorban ananászra – szederre, málnára, ribizlire, piszkére, szőlőre allergiásak a gyümölcsök szempontjából a legtöbben. Nem hiába adjuk ezeket a fokozattan allergiás reakciókat kiváltó ételeket minél később a babának. Viszont ahány ország, annyiféle megoldás. Az biztos, hogy jópárszáz nemzedék óta a Kárpát-medencei gyümölcsfogyasztási kultúrához vagyunk szokva, elsősorban az alma, a körte, a szilva, a barack, a szőlő a mi gyomrunknak megfelelő gyümölcsféleség. DE ez nem jelenti azt, hogy kis mennyisében ne adhatnál (csak és KIZÁRÓLAG HÉJ NÉLKÜL) a babádnak amolyan kóstolásként pl.: citrusféléket, de persze nem egyből kezdő ételként. Amennyiben a fentiekre valaki allergiás, akkor szerintem nem kell próbálkozni, ráér ez majd a következő évi szezonban, amikor már tuti elmúlt egy éves. Már említettem, hogy télire picurka kis tálacskákba lefagyasztottam Lilinek cseresznyét, meggyet. Télen már 10 hónapos lesz, apró adagokban megkezdem hozzászoktatását. Ez a két piroshéjú nem feltétlen allergén, a héja miatti puffasztó hatása miatt nem adható az éppen ebben az időszakban hozzátáplálását elkezdő babáknak. Tehát ha a babád – akárcsak a Lili – a nyár derekán lesz 4-5-6 hónapos, akkor irány magozni és tegyél el neki télire a fagyasztóba néhány szemet.

Amit a babák gyomráról tudni érdemes, hogy a has fájós időszak nagyjából a 3. hónaptól kezdve megszűnik, ugyanis 3 hónapos fejlődési periódus figyelhető meg a babák emésztésért felelős bélbolyhaiban. Minden 3. hónap egy nagy mérföldkő a hozzátáplálásban. Azok a babák, akik tápszert is kaptak az anyatej mellett nagyjából 4 hónapos kórtól ehetik a következőt: alma, banán, körte, szilva, sütőtök, gesztenye, cékla.

Nagyon fontos, hogy ha egy gyömülcsöt megkóstoltatsz vele és pár kanál után összezárja a száját, akkor ne erőltesd belé, menjen neki a bekészített tápszer. A másik nagyon fontos, hogy ha pl.: hétfőn kapott almát magában akkor azt másnap ne ismételd meg. Várj, kb. 3-4 napot figyeld a bőrét, és ha kis pírt tapasztalsz a nyakán, a tarkóján, a könyökénél akkor azt a gyümölcsöt tedd talonba, mert a szervezete még nem képes teljes mértékben ennek az ételnek az emésztéséhez hozzászokni. Az elején rettentően lassan megy majd a hozzátáplálási tempó, szépen komótosan, nem leterhelve a szervezetét kell megismertetni a különféle ételekkel. A harmadik pedig, hogy az elején csak magában adjuk, nem mixeljük a különböző gyümölcsöket. Ha már eljutunk odáig, hogy 2 ételféleséget is kedvel és egyiktől sem tapasztalunk, bőrpírt esetleg hevesebb allergiás reakciót akkor onnantól majd mixelhetjük neki.

A második jó tanácsom viszont – saját hibáinkból okulva – ne almával kezd a kóstoltatást! Alma és alma között óriási a különbség, hála szintén okos genetikusainknak, akik a legkülönfélébb génmanipulációval a legkülönfélébb íz világú almákat kreálták kémcsöveikben. Az alma akárhonnan is nézzük fanyarkásabb, és a tápszer fanyarkás íze után nem villanyozza fel egy még inkább fanyarkásabb ízű valami, amit anya gőzerővel próbál beléjük diktálni. Kezd az édesebbel, pl.: a banánnal. Tuti puszilni fogja a második-harmadik kóstolás alkalmával. A harmadik jó tanácsom, hogy legyen otthon egy olyan turmixgéped, aminek hosszúak és szélesek a kései. Egyrészt a kézi botmixelnek van egy magasított pereme, ami miatt a kis mennyiségű ételek turmixolása lehetetlen, mert nem ér a késik, forgathatod te akárhogyan alatta azt a tálat másrészről pedig a kis és keskeny turmix kések kilökik a szárazad – kevésbé lédúsabb – ételeket az üveg falára és onnan nem is szedi vissza. Tulajdonképpen semmit nem csinál a bele tett dolgokkal. Nagyon nehéz ilyen mixert találni, de van, a Nile (olcsó) és a Bosch (drága) is gyárt ilyen típusú készülékeket. Az almát lereszelheted az üveges reszelőn, nincs vele probléma, de a szőlő, a barack bizony eléggé rostos és azt, ha sikerül is ezen az üveg reszelőn lereszelned, akkor sem segít a visszamaradó hosszú, fullasztó rostszálak ellen. Erre lenne jó a turmix hatalmas vágókései, hogy minél apróbbra és a picik számára fogyaszthatóbbá vágja szét a rostszálakat. Babakocsira sem szabad a pénzt sajnálni, hát most már egy taggal bővült a lista: a turmixgéppel. J

 Ami nálam a meglepetés meglepetése volt az a főzelék. No, a babáknál a főzelék nem azt jelenti, amit nálunk felnőtteknél. Náluk a főzelék: valamilyen gyümölcs/főzelék + burgonya. Ugyanis a burgonyában lévő keményítő adja meg a sűrűsítő hatást. Nem kell berántani, nincs se só, se cukor, se olaj, se liszt. De beszéljünk ezekről egy kicsit!

A só mostanában megint nagy dilemmát okoz a 20-30-40 éve „praktizáló” védőnők körében, ugyanis egy 5 éves divathullám szerint most a szabad a pici só időszakát éljük. Ami azt jelenti, hogy amikor kifőzöd neki a krumplit – szigorúan mindig előre főzz meg pár szemet, ne akkor, amikor már felkelt és követeli a kaját – tehetsz bele egy hangya kaki nagyságú mennyiséget. Élvezhetőbbé teszi a babák számára az ételt, mert pl.: egy brokkoli + burgonyafőzelék só nélkül valljuk be ehetetlen. Kóstold csak meg pl.: az Univer brokkoli főzelékét. Íztelen és semmi íze nincsen, nemhiába, nem eszik meg.
Itt szeretnék szólni minden Lili barátnős anyukának. Amennyiben a Lili átmenne, ne adjunk neki, nekik addig sós „kukit”. Ügye értjük mire gondolok, arra a puffasztott, agyonsózott, kukoricás, hosszúkás, szájban olvadós ropogtatnivalóra! Lehet, hogy imádják, egy zacskót is legurítanának, de belegondoltál már mennyi só van benne! Nézz körbe az alternatívák között, mielőtt levennéd a bolti polcokról.

Cukor az egyetlen, amiben évek, sőt évszázadok óta egyetért az emberiség! Nincs cukor, nem kell, nem egészséges! Ük-ük nagyszüleink is nyírfacukrot, mézet adtak a babának, ha éppen valamit későbbiekben ízesíteni kellett. Nagyon figyelj az üveges kaják nem mindegyike cukortalan. A HIPP, a Kecskeméti, az Univer tutira cukormentes, csak természetesen előforduló cukrokat tartalmaz, az meg az, amit fent felsoroltam. Van ez a Dinny, kék-fehér kupakos, EU-ból jött termékcsalád, no ő cukorral dolgozik. Hanyagold, sajnos ő a legolcsóbb is, hát pontosan ezért. Most sokan fognak a falhoz csapni képzeletükben, de szerintem a túró rudink sem való a gyerkőcöknek. Egyrészt a kezelt, ki tudja mivel összekevert túró + a felcukrozott csokoládé nem az éppenhogycsak kibújt fogacskáknak való. Én iskolás koráig – amikor már nagy valószínűséggel nagyjából sikerül megtanulnia a fogmosás mibenlétét – nem fogok Lilinek túró rudit adni. Annyi más édes alternatíva van, ami egészségesebb is. Pl.: 3 naponta miután elfeküdt pucolj meg pár almát, szemez le pár szőlőszemet, körtét kockáz, uborkát hosszában és tedd egy műanyag edénybe és tedd ki apródonként kis tányérra majd a kisgyerkőc szobai asztalkájára. Rá-rá fog járni napközben, ha harapnivalót szeretne. Vagy itt vannak a teljes kiőrlésű magokból készített bio kekszek, köles golyók stb. Nem vagyok a BIO elkötelezett híve, nem is igen hiszen hogy pl: az arra repülő repülőgép kiengedett kerozinja éppen ki fogja kerülni azt a köles mezőt, de az tény, hogy előírás alapján a földet a termelést megelőző 5 évben nem érheti vegyszer, ami azért szerintem elég idő hogy a vegyszertartalma lényegesen kevesebb legyen, mint egy nem bio földinek. Igaz, drágák a magyar embernek és a vegyszerek sajnos már kikerülhetetlen az életünkből, de a piciért mindent, nem?

Olaj, nos ezt idővel. Napraforgó, olíva felváltva. De ezt is inkább a 8. hónaptól. Amennyiben elfogadja a tumixolt saláta levelet, sárgarépával, burgonyával akkor lehet egy csipetnyi só mellé, hogy jobban csússzon egy kis olajt önteni.

Liszt megint megosztja a világot. Én azt mondom gluténra szükség van, de nem ideje korán. Valaki pedig azt állítja, addig még lehet, kerüljük el a lisztet. Nagyanyáink mikor jött a fogacskánk kenyérhéjat adtak a kezünkbe, hogy azt rágcsálhassuk. Nos, akkor nem voltak még génkezelt lisztek. Szerintem a világ el rákosodása a génkezelés miatt ütötte fel fejét. Kóstoltál már igazi, nénike/bácsika által gondosan termesztett gabonából készített lisztes kenyeret, házi kovásszal, házi sütésű kemencéből? Nem, nah akkor nem tudod, miről beszélek! Ég és föld! A bolti kenyér nem kenyér, olcsó utánzata annak. Nemhiába, éltek az öregek olyan soká. De a mai világban kikerülhetetlen a lisztel való érintkezés! Ennek bevezetése szintén türelemjáték, szépen lassan, figyelve hogy nem üti-e fel fejét a lisztérzékenység. Én szeptembertől tervezem majd szépen lassan ennek bevezetését, akkor már 7 hónapos nagylányzó lesz, ha nagy átlagot vonok a szakirodalmi ajánlások között, akkor pont középen találkozik az ő állításuk az enyémmel.

4 tipp, hogyan kezdjünk glutént adni a babának: (én eszerint fogom betöltött 6 hónapos kora után)
- búzadara zöldséggel (megfőzzük a búzadarát és a zöldségekhez keverjük, ami lehet: burgonya, sütőtök, sárgarépa, cékla, később brokkoli, cukkini)
- búzadara gyümölccsel (megfőzheted mikróban, 3 evőkanál vízzel vagy frissen csavart alma lében, hozzáadva a gyümiket)
- zsömle, kenyér: majszoltatásra
- almás babakeksz: egészen finomra reszelt alma + liszt + étolaj+ víz = legénykéket formázunk, 200 fokon sütjük 20 percig. Akkor adható, ha már tud ülni az etetőszékben, nem morzsálódik, nem törik, csócsálható állaga lesz. 1-2 hétig minőségromlás nélkül eláll műanyag sütis tálban. Banánból is elkészíthető! A liszt vagy teljes kiőrlésű búzaliszt vagy Natura süteménypor (minden szupermarketben van, megnéztem) amiben teljes kiőrlésű búza-, árpa-, zabliszt található.

Nagyon fontos hogy a lisztet soha nem adjuk oda ételre szórva, nyers állapotában!
Továbbá rengetegféle liszt kapható pl.: búza, zab, árpa stb. próbálgass, apunak is ízleni fog. Nálunk bevált. J

Hogy válaszoljak arra a kérdésre, hogy akkor mit is adjak a babámnak, ha tavasszal tölti be a 4. ill. a 6 hónapot, ill. a tél elején született babáknak, akik köv. év tavaszán lesznek 8-9 hónaposak a következőt tudom válaszolni szakirodalmak és tanácsok alapján:

4-6 hónapos: melegházi gyümölcsökben, zöldségekben több nitrát van, mint amennyire a babádnak szüksége van, ezért is hagyunk néhány nap „pihenőt” az új ízek között. Nagyjából kétheti pihenőkkel tarkított hét után már megkóstolhatta az almát, banánt, körtét, szilvát, céklát és a kevésbé hízásra hajlamos babák a párolt gesztenyét. (gesztenye egy zsír és energia bomba, felhizlalja az apróságokat) tehát 4 és fél, ill. 6 és fél hónapos korától már naponta egyszer ehet szilárd ételt. Ez lehet főtt burgonya anyatejjel vagy tápszerrel keverve, sárgarépa-burgonya, ha már mehet a kombináció, reszelt alma, turmixolt szilva, banán, körte. Aki bátrabb az a 6 hónap után narancsot, mangót, ananászt is kóstoltathat a picivel, de jóval kisebb adagokban, mint a „hazai” gyümölcsök.

Kis kitérő: céklafüggő vagyok sok más egyéb mellett. A cékla akkor a legfinomabb, ha hámozás nélkül jól becsomagold alufóliában és a sütőben megsütöd. Amikor kihűlt lehúzható a héja és a belseje lédús, édes és inchi-fincsi. A babád is imádni fogja! A cékla, a répa színezheti a kakit és a pisit is, tehát ne rohanj ezen ételek után az orvoshoz! J

8-9 hónapos babák tavasszal sárgarépapürét-csirkehússal, zeller-anyatejes/tápszeres burgonyát, fokhagymás-burgonyás kelkáposzta főzeléket (főzelék tudjuk, hogy főtt burgonyát jelent). Karalábéfőzeléket répapürével, pulykahúsival. Italként zabtejes banánturmixot erről mindjárt), alma és narancslevet. Préselt babán pürét citrommal és zabpehellyel desszertként.

Tej! Anikó barátnőm mesélte, hogy találkozott egy olyan hülye, felelőtlen és idétlen – már bocsánat, de az – anyukával, aki büszkén mesélte, hogy bolti tejet ad a babájának születését követően felforralt állapotában. A tej egyértelműen egy éles határt jelent a baba táplálása szempontjából. Nem tudják a tehéntejet lebontani, viszont a 9. hónaptól heti egyszer zabtejet adhatunk a baba ételéhez. Nem kötelező! Ezt is azért engedélyezik az orvosok, mert azok a babák, akik a tápszeres étkezést már születésüktől fogja „végzik” eléggé hozzá vannak, szokva a tejtermékekhez nem okoz nekik már akkora törést egy újfajta, könnyebben emészthető és másabb íz világú tej megkóstolása. Azonban azok a babák, akik a 6. hónap után kezdenek neki teljes egészében anyatejes táplálás mellett a hozzátáplálásnak nincsenek erre felkészülve, tutira nem egészséges még nekik. Tehát ebben is bízz az ösztöneidre! J

Azok a zöldségek és gyümölcsök, amik 1 éves kor után adhatóak:

-         rebarbara (elsősorban külföldi olvasók kedvéért néztem utána, idehaza nem jellemző pedig én imádom és gyakran csinálok is), uborka (nyersen vagy kovászolva), vöröshagyma, szójatej, lencse, sárgaborsó, zöldbab, csicseriborsó, paprika nyersen (sült állapotában a 10. hónaptól), édesvízi és tengeri halak, tehéntej, vaj, sajt (kecske és a juh sajtok is), méz, tojás, mogyoró, szotyimag, gyógynövények (akár forrázva akár salátában: menta, citromfű, csalán), gyümölcsteák (a minőségi gyümölcsteában tényleg nincs koffein, de az olcsóbb variációkban van mert fekete tea alapba fuzionálják bele a gyümölcsaromákat!!!)

Amitől szintén kiakadtam az a gyerek kávé! No, bele sem megyek, mert nálam ez idegbajt okoz! L

FEKETELISTA 2 ÉVES KORÁIG (nálam jó hosszú időre)
-         babapiskóta, cukor, keksz, ropi, csípsz, csoki, savanyított cukrok, virsli, májkrém, kolbász, füstölt húsok, velő, pacal, köröm, kóla és egyéb szénsavas és agyoncukrozott üdítők.

Hogy válaszoljak arra a kérdésre, hogy akkor mit is adjak a babámnak, ha nyáron tölti be a 4. ill. a 6 hónapot, ill. akik köv. év tavaszán lesznek 8-9 hónaposak a következőt tudom válaszolni szakirodalmak és tanácsok alapján:

4-6 hónapos: őszibarack, nektarin, meggypép (ha nincs allergiás a családban és kis mennyiségben, kizárólag héj nélkül jól megpárolva) ill. ezek anyatejjel, tápszerrel, zabtejjel (aki meri) kikeverve.

8-9 hónaposan a fenti gyümölcsök (lásd. Tavaszi+nyári étkezés) + párolt csirke és pulyka cici. Cukkini, karalábé burgonyával főzelékként. Ízesíthető kaporral, kis foghagymával, sóval, étolajjal, Olivával. Kóstolhatja a padlizsánkrémet, sárga és görögdinnyét.

Hogy válaszoljak arra a kérdésre, hogy akkor mit is adjak a babámnak, ha ősszel tölti be a 4. ill. a 6 hónapot, ill. a tél elején született babáknak, akik köv. év tavaszán lesznek 8-9 hónaposak a következőt tudom válaszolni szakirodalmak és tanácsok alapján:

Őszi/téli első étkezőknek pedig (köv. évi tavaszi étkezés már leírtam) a következőket:
Kissé szegényesnek tűnik a választék, de ha még a terhességed tavaszi, kora nyári hónapjaiban előrelátó vagy és fagyasztóban elteszel neki meggyet, cseresznyét, körtét, szilvát, szőlőt, céklát, gesztenyét akkor feldobhatod vele az étrendjét és a köv. évi tavaszi, nyári szezon gyümölcsöket már bátrabban adhatod neki, hiszen te már nagy rutin rókaként megismerted mi az, ami adható és mi az, ami kevésbé. Szóval: körte vagy almapüré, sárgarépa-burgonya, fehérrépa-burgonya, saláta-burgonya. A nagyobbacskáknak, akik már 8-9 hónaposak ősszel és a nyári étkezéseken is túl vannak, kaphatnak körtés krumplipürét különféle szárnyashúsikkal, sütőtököt minden mennyiségben (vad húsokat az erőteljes ízük miatt azt mondják, nem fogadják el, sertés csak és kizárólag 1 éves kor után), spenótos burgonyát, rizstejes körteturmixot. Préselt szőlőlé és almalé üdítőként.

Időm engedni bemásolom majd nektek az évszakoknak megfelelően kidolgozott heti mensürt, mert olyan, ami elérhető, semmi flanc nincs benne, és ha kellően szervezed a napodat, akkor az esti fektetés után előre el is tudod készíteni. Semmi kapkodás, semmi stressz!

A védőnői továbbképzéseken az új divat szerint azt állítják, hogy egy ételfajtát kilencszer kell a babának felkínálni, és ha akkor sem hajlandó 3 kanálnál többet enni, akkor elmondható, hogy azt nem szereti, tehát nem kell vele későbbiekben próbálkozni. Nem baj, ha első vagy akár későbbi kóstolások alkalmával nem eszi meg összes kiporciózott ételt, mindent az ő ritmusában, kezdetben ezen idegeskedni, hogy nem eszik, semmit nem kell. 8 hónapos korára már belejön az evésbe addig pedig türelem!

Néhány jó tanács az üveges kajákkal kapcsolatban, tőlem nem az okosoktól:

Májas ételeket 6-7 hónapos kortól ajánlják, mert ezt diktálja a piac. Minél előbb teljes értékű fogyasztóvá tenni a picit is, nekik! Ha sikerül is szerezned ilyen babakaját – mert olyan ritka, mint a fehér holló – akkor szerintem tedd el, mert mindegyik babakajának nagyjából 2 év a szavatossági ideje, maradjon meg egy éves kora körül szerintem. A belsőségekkel én bizalmatlan vagyok, ez van! Akkor már magam elkészített májat adnék neki, de nagyon gondosan ellenőrizve hogy kellően átsült-e mindenhol.

Vedd a fáradságot és készíts neki magad friss ételeket, mert hát hiába írják rá az üvegekre hogy glutén, tej, cukor, tartósítószer mentesek attól azok valami fura módon, de képesek 2 évig elállni!:) Mi akkor adjuk neki, ha az éppen bekínált gyümölcs, zöldség nem nyeri el tetszését és be kell fejezni valamivel az étkezést, hogy legyen is valami a pocijában, vagy ha kirándulunk, messzebbre megyünk.

Amiben nem vagy biztos ne habozz kérdezni bárkitől, akinek már, van ebben tapasztalata, ha allergiás reakciókat vélsz felfedezni, hagyd az adott ételt tarts pár nap pihenőt és addig térj vissza a tápszerre, anyatejre vagy térj át más gyümölcsre, de ne, rögtön hanem a bőrpír után 2-3 nappal. A bőrpírre, ekcémára egy patikusok által kikevert a vitaminban gazdag krémet adnak, azzal kell a területet kezelni, nálunk a trópusi gyümölcsös kaja (narancs + mangó + ananász) pirosította meg kissé a könyökénél a bőrt, de a krém és hogy nem esszük már másfél hete meghozta a várt gyógyulást.

Mondják, hogy kiskorától kezdve a családdal együtt étkezzen a baba, amennyiben megoldható, hogy szokja a közös étkezéseket, megszokja azok menetét és idejét, ill. a többiek evése is evésre sarkallja. A maradékot pedig soha ne öntsd ki, amíg van apu a kis konyhamalac :)Nálunk a Marcit soha nem láttam a banánon és a télen a szája elé tett és evésre kényszerített narancs gerezdjeimen kívül mást gyümölcsöt enni. Most minden maradékot szorgosan elpusztít, végre gyümölcs is kerül a pocakjába neki is. :)

Akinek bármiféle kérdése van, írjon bátran vagy ide a blog alá a kommentbe vagy az e-mailen keresztül, a szakirodalom még 3 hétig nálam van és a védőnőnket is lehet zaklatni és én is tanulok legalább új dolgokat!

Mára ennyi, szerintem mindenki éhes lett, megyek eszem valamit!:) 






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése