Üdvözlöm Kedves, Nagytiszteletreméltó Hallgatóinkat, Önök az MR2 Lili rádió földi sugárzású délutáni műsorát hallgatják. Műsorunk címe beszédes, ámbár kétértelmű is. (Előző adásunk folytatásaként) A minap kaptuk a hírt, hogy az MR vizsgálat - mert az orvosok flancolásból vagy ki tudja miért MR-t mondanak, az általunk ismert MRI-vel szemben - okán megkapott beutalót kedden reggel kézhez is kapta Dr. Rudas és elvégezte a kis Lili hercegnőn az előírtaknak megfelelően az MRI vizsgálatot.
Most az anya, Garai Mónika beszámolóját hallgathatják meg:
- Meséljen kérem, mi is történt az MRI Kutató Központban ama bizonyos reggelen!?
- Érkezésünket követően az első emeleti vizsgáló elé értünk és egy mindenre kíváncsi adatlap kitöltése után vártunk. Az MR vizsgálatot vezető orvos rövid időn belül értetlenkedve rontott ki a folyosóra, egyenesen felénk tartva. Nem értette ugyanis, hogy egy 6 hónapos baba mellé miért nem hoztunk magukkal aneszteziológust, ugyanis csak ő lenne felahatalmozott és értő személy Lili elkábításában. Mi csak hápogtunk és nem értettük, hiszen nekünk a SOTE vezetője nem beszélt arról, hogy egy aneszteziológussal is egyeztetnünk kellett volna, csupán csak azt említette meg, hogy a gyomron át felszívódó kábítófolyadékot - mint később megtudtuk ún.kontrasztanyagot - adnak Lilinek aitől ő majd szépen bekómál. Fontos ugyanis a teljes mozdulatlanság! Miután ezt megemlítettük a vizsgálatot végző orvosnak visszament a kis kuckóckájába és mi tovább vártunk.
- Mi történt ez után? A vizsgálatot elvégezték?
- Nos, igen! Kicsivel később megérkezett Dr.Rudas és mivel ő ott az atyaúristen nem is kételkedtünk tudásában, nyugodt szívvel - már ami az adott helyzetben nyugodtnak nevezhető - bíztuk rá Lilit. Nem volt szükség altató orvosra, megoldotta ő maga.
- Úgy érti, a MR Kutató Központ vezetője kábította el Lilit?
- Igen, úgy! Az egész napunk legborzalmasabb, anyai és apai szívnek nem való, fájdalmas és hosszadalmas altatás következett. Egy nagyon vékony és hosszú csövet tolt le az orrán át a pocakjába, aminek a másik végén egy injekcióstűszerűség volt, tele kábító folyadékkal. Szegény Drágám annyira sírt, hogy az elmondhatatlan! De szerencsére alig egy perc alatt túlestünk rajta és kitessékeltek minket, hogy nagyjából 20 perc múlva, a teljes kómaság beálta után kopogjunk és elvégzik a vizsgálatot.
- Ezt követően mi történt?
- Nagyjából 3 perc múltával Lili feje bicsaklani kezdett, majd mikor a baba hordozóba raktuk, hogy egy kis tápszert adjunk neki, nagyjából a 5. korty után már édesen szendergett. Olyan mélyen aludt, hogy mikor a vizsgáltra került sor és az MRI padjára kellett fektetnem- miután én levettem magamról minden fémet - szinte kifolyt a kezemből. Tartástalan, folyadék lett szegény Lilikémből.
- Ön is ott volt a vizsgálat ideje alatt Lilivel?
- Igen, szerencsére! Egy kisszéket kaptam, ami közvetlenül a gép mellé volt bekészítve, hogy megnyugodhassak, hogy rendben lélegzik és hogy vele legyek.
- Milyen egy MRi vizsgálat külső szemlélőként, mesélne néhány mondatban erről?
- Igen, hogyne! Hangos, zajos, félelmetes. Leginkább ezek a jelzők jutnak azonnal eszembe. A gép a vizmolekulák megrezegtetése által alkott 3D képet az agyról. Ezt viszont különböző - én 3 számoltam - hangszínmagosságú sípoló hangok kíséretében végzi el a gép. Még szerencse hogy a csőben lévő felnőtt - ébren fekvő - betegek fülvédőt kapnak, mert én, aki nem kapott kishíjján megsüketültem. Borzalmasan hangos és nagyon félelmetes hangot képzeletek el. Nagyjából 20 percen át. De ez a 20 perc Lilinek fel sem tűnt, édesen szunyokált, fején egy felnőtteknek szánt, kétoldalt kipeckelt fülvédővel a buksiján.
- Mennyi idő után ébredt fel Lili? Volt bármi kellemetlenség az ébredés alatt?
- Szerencsére semmi. Minden simán ment, mintha egy d.e. alvásból ébredt volna fel. A kocsiban félúton hazafelé már morgolódni kezdett a saját maga által kifejlesztett és nap, mint alkalmazott "ébredezős morgását" hallatta. Mire hazaértünk teljesn éber volt. A fekete leves délután érkezett.
- Mi történt?
- Délutánra - mivel még bőven volt a szervezetében a kábító folyadékból - elviselhetetlenül nyűgös lett, annyira álmos volt, hogy pontosan e miatt nem volt képes elaludni. Hosszú órákig tartó próbálkozás után aztán végre elaludt délután 5-kor és egészen másnap reggel 5 óráig szinte zavartalanul aludt. Még enni, fürdenii sem ébredt fel. Másnaptól szerencsére minden visszazökkent a régi kerékvásába!
Köszönjük válaszait és többi kellemes hétvégét kívánok Önöknek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése